Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)
Ábrahám Levente és Uherkovich Ákos: A nagylepke (Lepidoptera) fauna kutatásának eddigi eredményei a Villányi-hegységben. - Updated results of studies ont he butterflies and larger moths (Lepidoptera) of the Villány Hills, South Hungary.
328 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10 (2000) rűbbnek tűnik, mint más mintavételi módszerekkel. Ezt jól bizonyítják az ebből a csoportból a jelenlegi vizsgálat során először talált fajok is, különösen a Cucullia farmosa Rogenhoffer és a Shargacucullia gozmanyi Ronkay et Ronkay. A Cucullia farmosa életmódjáról BALOGH (1960-61) adott jó összefoglalót, majd később RONKAY (1997) ad alapos leírást természetvédelmi céllal hazai populációjáról. Rendkívül érdekes, hogy UV fényen szeptember hó folyamán egy példányát is sikerült gyűjtenünk. A Shargacucullia gozmanyi Ronkay et Ronkay, 1994 az elmúlt évtizedben leírt faj. Életmódja, fenológiája még kevéssé ismert. Fényen nem fogtuk, bár a talált hernyók fejlettsége alapján gyanítható, hogy éppen rajzási idejében többször is végeztünk élőhelyén mintavételezést. Tápnövénye itt a Verbascum phoeniceum. Magyarországon e faj újbóli előkerülésére meleg, száraz lejtőkön számíthatunk, eddig a Bükkben és a Dunántúli-középhegység több pontján találták. A Villányi-hegység sziklagyep foltjai lehetnek az Eremodria gilva faj populációjának élőhelyei. Ennek a fajnak hazánkban csak szórványosan ismert az előfordulása: Sopronihegység, Budaőrs (VARGA 1990), Tés (ÁBRAHÁM 1993). Ez a faj inkább szárazabb magashegyvidékek jellegzetes állata, azonban a Júliai-Alpokban már 1200 m magasságban, délies kitettségü sziklagyepben számos példányát gyűjtöttük. Szintén a hasonló jellegű élőhelyeken fordul elő az Ochropleura candilisqua, mely hazánkban a gyér számban a Budai-hegyekben és az Aggteleki-karszton él (VARGA 1990). A Villányi-hegység faunájában elsősorban a mezofil és higrofil fajok ritkák, ez a hegység morfológiai felépítéséből és mezoklímájából következik, az Apamea characterea Den. et Schiff, nedvességkedvelő, főleg szurdokerdőkben előforduló faj. Az Archanara dissoluta Tr. tipikusan a feltöltődési társulások jellegzetes ritka faja. A hegység északi előterében folyó patakok széles kiöntési, néhol elmocsarasodó sávja biztosíthatja a faj populációjának jelenlétét, de ugyanígy származhat a számos halastó valamelyike körül kialakult magassásos vegetációból is. Ugyancsak értékes eredmény a Diachrysia nadeja Oberthür újabb lelőhelyének felfedezése a hegység északi peremén (Diósviszló határában). Ezt a ritka fajt Magyarországon a közelmúltban találták meg (VARGA 1981), az óta eltelt időben néhány további helyen még előkerült (Béda-Karapancsa TK.: UHERKOVICH, ÁBRAHÁM 1992, Dráva mente: ÁBRAHÁM, UHERKOVICH 1998). Valószínűleg patak és folyó menti magaskóró-sokban, ártereken él hernyója, legalábbis eddigi elterjedési adatai alapján erre következtethetünk. A melegkedvelő tölgyes (cseres tölgyesek, molyhos tölgyesek) jellegzetes és ritka faja a Paraboarmia viertlii Bohatsch. Hazánkban elsősorban a Dunántúli-középhegység déli lejtőiről volt ismert előfordulása, de megtalálható még a Balfi-dombságon, a Mecsekben és Ágasegyházán is. A nappali lepkék között sajnos több a mostani vizsgálat során elő nem került fajok száma (11), mint az újonnan kimutatott fajoké (9). Ezek közül két ritkább fajt mégis érdemes megemlíteni: Pandoriana pandora L. és Limenitis Camilla L. A Pandoriana pandora L. a hegység faunájából még publikálatlan volt, azonban a hatvanas évek végére hazánkból gyakorlatilag eltűnt faj a kilencvenes évek elején areáját ismét kiterjesztette nyugati, északnyugati irányban, így telepedhetett meg újra a Szársomlyó déli lábánál is. Ezt a fajt tulajdonképpen 1992-ben találtuk itt meg, a mostani vizsgálat során - az 1999-2000. évben - viszont már nem figyeltük meg jelenlétét. A Limenitis Camilla L. első alkalommal vált ismertté a Dél-Dunántúlról (BÁLINT 1994). A faj csak a hegység északi lejtő nedves völgyeiben, a hegylábi erdőkben él, és
