Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Víg Károly: A Villányi-hegység levélbogár faunája (Coleptera, Chrysomelidae sensu lato) - Leaf beetle fauna (Coleoptera, Chrysomelidae sensu lato) of the Villány Hills, (South Hungary)

Dunántúli Dolg. Term. Tud. Sorozat 10 229-248 Pécs, 2000 A Villányi-hegység levélbogár faunája (Coleoptera, Chrysomelidae sensu lato) VÍG Károly VlG, K.: Leaf beetle fauna (Coleoptera, Chrysomelidae sensu lato) of the Villány Hills (South Hungary) Abstract. Locality data of 161 leaf beetle species from the Villány Hills (South Hungary) are listed. A short discussion on the distribution of all species is presented. Cheilotoma musciformis (Goeze, 1777); Cryptocephalus parvulus O. F. Müller, 1776; Luperus rugifrons Weise, 1886; Longitarsus albineus (Foudras, 1860); L. helvolus Kutschera, 1893; L. lateripunctatus personatus Weise, 1893; Chaetocnema scheffleri (Kutschera, 1864); Apteropeda orbiculata (Marsham, 1802); Psylliodes circumdata (Redtenbacher, 1842); Cassida aurora Weise, 1907 desire mention as rare species in Hungary. With two figures. Bevezetés A Villányi-hegység mind szerkezeti, mind geomorfológiai szempontból egyedülálló hazánkban. A hegység domborzatának jellemző vonása a 240-300 méter magasságban elterülő abráziós eredetű fennsík, amely felett kisebb hátak emelkednek 350-400 méteres magasságba. A fennsík alatt hegylábi félsík veszi övszerüen körül a kicsiny hegységet. A szerkezetileg tagolt hegység domborzatilag három részre osztható: a Túronytól nyugatra fekvő, feldarabolódott és lösszel fedett sasbérces rögsorozat, a hegység Villány és Túrony közötti egységes fennsíkja, illetve a hegység fő tömegének déli előterében elhelyezkedő rögök csoportja. Ezek közül a magasra kiemelt Szársomlyó (Harsányi-hegy), a siklósi Göntér-hegy és a Várhegy a jelentősebb. Hazánk legdélibb fekvésű hegyvonulatának eredeti növénytakaróját az északi oldalon gyertyános-tölgyesek (helyenként bükk is!), míg a déli lankákon mészkedvelő- és cseres-tölgyesek alkották. Ezek nagy része az emberi tevékenység hatására napjainkra eltűnt (ÁDÁM et al., 1981). A hegység flórájának kutatása nagy múltra tekint vissza, míg az állattani kutatások az 1999-ben megindult intenzív kutatásokig viszonylag szerényebb eredményeket tudtak felmutatni. A rovartani kutatások története Baranya megyében és a Villányi-hegység területén Annak ellenére, hogy Pécs környéke és a Mecsek már a XIX. században is, de különösen jelen századunkban kedvelt célpontja volt a faunisztikai vizsgálatoknak, a szomszédságában elterülő Villányi-hegységet jobbára elkerülték a rovarászok A múlt század második felében Pécs környékén VIERTL Béla es. kir. vadász-százados gyűjtött bogarakat, majd a város bogárfaunáját 1894-ben, enumeráció formájában publikálta (VIERTL, 1894). Halála után gyűjteménye külföldre (Csehország) került. MESCHNIGG 1904 és 1908 között Sátorhelyen végzett koleopterológiai gyűjtéseket, gyűjteménye szintén külföldre vándorolt. Baranya megye bogarászati kutatásában meghatározó volt KAUFMANN Ernő munkássága, azonban az ő figyelme is elsősorban a Mecsekre és Pécs környékére irányult (KAUFMANN, 1914a, 1914b). Századunk utolsó