Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)

Ádám László: A Villányi-hegységben gyűjtött holyvák (Coleoptera: Staphylinoidea) - Rove beetles (Coleoptera: Staphylinoidea) collected int he Villány Hills, South Hungary.

196 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 10. (2000) ma kerteket, szőlőültetvényeket stb., a felhagyott kultúrák helyén pedig gyomtársulásokat, másodlagos száraz gyepeket, töviskeseket találunk. A hegység növénytakarója és állatvilága kifejezetten balkáni jellegű, melegkedvelő fajokban gazdag. A délre néző lejtők száraz gyepjeiben és erdeiben, illetve az északi oldalak zárt erdeiben egyaránt előfordulnak melegkedvelő holyvafajok. Ezek túlnyomó része nagyobb elterjedésü, hazánkban is csaknem mindenütt megtalálható. A jellemzőbb fajok (pl. Ocypus olens, O. ophthalmicus, Scopaeus minutus, Myrmoecia perezi, Ischnopoda piceorufa, Schinomosa punctipennis, Tachinus bonvouloiri, Omalium cinnamomeum) sem kizárólagos lakói a Villányi-hegységnek: megtalálhatók a Mecsekben, a Zselicben, a Dunántúli-középhegységben is, sőt egyesek még az Északi-középhegységből, illetve az Alföld és a Kisalföld peremvidékeiről is előkerültek. Míg azonban ezek a fajok a Dél-Dunántúl domb- és hegyvidékein, illetve a Dunántúli-középhegységben viszonylag gyakoriak, addig másutt nagyon elszórtan fordulnak elő, illetve kifejezetten ritkák. Az északi oldalak zárt erdeiben a melegkedvelő holyvafajok kevésbé gyakoriak, mint a déli lejtőkön. Jellemzőbbek itt a közép-európai nedves-üde élőhelyek fajai (pl. Gabrius femoralis, Microsaurus lateralis, Typhlolinus laevigatus, Aleochara lata, Demosoma annulare, Dinaraea linearis, Atheta britanniae, Coproceramius laevanus, Leptusa fumida, Gyrophaena gentilis, Sepedophilus bipustulatus, Xylostiba bosnica). Ezek hazánk erdős tájain többnyire másutt is fellelhetők, a kontinentális éghajlatú területeken azonban jobbára csak a magasabb hegyvidéken fordulnak elő. A Microsaurus lateralis a Dunántúl jellemző állata, a Typhlolinus laevigatus pedig a DélDunántúl és a Dunántúli-középhegység jellemző faja, a Dráva és a Duna ligeteiben, a turján vidékeken azonban az Alföld déli részén is megtalálható. A Leptusa fumida hazánkból most került elő első izben, máshonnan egyelőre nem ismert, de aligha kizárólagos faja a Villányi-hegységnek.