Uherkovich Ákos: A Villányi-hegység botanikai és zoológiai alapfelmérése (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 10., 2000)
Horvatovich Sándor: A Villányi-hegység futóbogarai (Coleoptera: Carabidae) II. - The carabid beetles (Coleoptera: Carabidae) of the Villány Hills, South Hungary II.
HORVATOVICH S.: A VILLÁNYI-HEGYSÉG FUTÓBOGARAI (COLEOPTERA: CARABIDAE) Magyarországról (HORVATOVICH, 1989a, 1989b). Lelőhelyei mind a Dunántúlra, legtöbbjük a Dél-Dunánatúlra, esik. 4. Dombvidékeink erdeire (főleg tölgyesek és gyertyános-tölgyesek) jellemző futóbogárfajok közül a következőket tartom a legjellegzetessebbeknek: Abax parallelepipedus, Abax parallelus, Amara ovata, Amara montivaga, Bembidion lampros, Calathus fuscipes, Carabus cancellatus, Carabus nemoralis, Carabus violaceus, Cicindela silvicola, Dromius agilis, Dromius linearis, Dromius notatus, Dromis quadrimaculatus, Leistus rufomarginatus, Nebria brevicollis, Pterostichus melas, Pterostichus oblongopunctatus, Trechus pilisensis. 5. Állandó talajnedvességet igénylő fajok. Mivel a futóbogarak között sok faj nedvességkedvelő, a Villányi-hegység északi peremén lévő patakok és a felduzzasztásukkal keletkezett halastavak állandóan nedves partszegélyén való gyűjtések eredményesek voltak. Ugyancsak sok ilyen faj került elö a Bisse falutól keletre található völgy füzeseiből is. Sőt több ide csoportosított fajból találtunk néhány példányt a főleg bükkel borított nedvesebb északi lejtők legmélyebb és legnyirkosabb völgyeiben is. A területre a következő fajok a legjellemzőbbek: Anthracus consputus, Agonum afrum, Agonum angustatum, Agonum dufischmidi, Agonum lugens, Agonum moestum, Agonum obscurum, Badister meridionalis, Badister sodalis, Badister unipustulatus, Bembidion assimile, Bembidion dentellum, Bembidion semipunctatum, Bembidion varium, Carabus clathratus, Carabus granulatus, Chlaenius vestitus, Dyschirius aeneus, Europhilus fuliginosus, Europhilus micans, Europhilus thorey, Notiophilus palustris, Oedocantha melanura, Oodes gracilis, Oodes helopioides, Panagaeus crux-major, Perileptus areolatus, Platynus assimilis, Platynus krynickii, Pterostichus anthracinus, Pterostichus ovoideus, Pterostichus ovoideus, Pterostichus strenuus, Pterostichus vernalis, Stenolophus mixtus. 6. Mezőgazdasági területeinkre jellemző fajok közül a leggyakoribbak mind előfordulnak a Villányi-hegységben. Elsősorban a déli lejtők lábánál és az alacsonyabb magasságú, főleg szőlővel beültetett részeken gyűjtöttük ezeket a fajokat, bár speciális gyüjtőmódszereket nem használtunk. A következő fajokat tartom említésre érdemesnek: Amara aenea, Amara bifrons, Amara faimiliaris, Amara similata, Anisodactylus signatus, Bembidion properans, Brachinus crepitans, Brachinus explodens, Cicindela germanica, Clivina fossor, Harpalus distinguendus, Harpalus rubripes, Harpalus tardus, Microlestes maurus, Microlestes minutulus, Poecilus cupreus, Poecilus versicolor, Pseudophonus griseus, Pseudophonus rufipes. Összefoglalva a Villányi-hegységben élő futóbogárfauna jellegét, megállapítható, hogy a fajok nagy része jellemző hazánk bármely 200-400 m magas dombvidékére, illetve alacsonyabb hegyvidékére. Az ettől való eltérést jelentő ún „színezőelemek" többsége (az első csoport bizonyos fajai) dél-európai-észak-afrikai elterjedésű (szubmediterrán), melegkedvelő fajok. A Tenkes északi lejtőjén rostált Trechus obtusus két példánya elsősorban Észak-Afrikában és Nyugat-Európában elterjedt fajt képvisel. Természetvédelmi vonatkozások 1. A legfontosabb tennivaló a Szársomlyó, a Fekete-hegy és a Tenkes még többékevésbé természetközeli növénytársulásainak, élőhelyeinek a védelme, ahol a ritka futóbogárfajok, az ún. színezőelemek élnek.