Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Szinetár Cs.: A Dráva mente pókfauna (Araneae) kutatásának faunisztikai eredményei. - Faunistic results of the investigation of spider fauna along the Dráva Region, Hungary

98 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) A vizsgálati területek és módszerek A gyűjtőhelyek a Dráva hazai szakaszának jelentős részét reprezentálják. Az Őrtilos és Drávapalkonya közötti Dráva szakasz 14 községhatárához tartozó gyűjtőhelyek kutatottsága nagyon eltérő. A Loksa Imre által végzett gyűjtéseket is beszámítva (Barcsi TK), kilenc területen történt talajcsapdás felvételezés. A talajcsapdák üzemeltetése (a csapdák számát, működési idejét, ölőfolyadékát, valamint a gyűjtés és a válogatás kivitelezését tekintve egyaránt) roppant eltérő volt, így ez a gyűjtött anyagok területi összehasonlítását nem teszi lehetővé. A vizsgálatok közül a Barcsi TK 1980-as mintavételeinek részletes elemzése egy későbbi közleményben történhet meg. A növényzeti gyűjtések fű- és kopogtatóhálózással, egyeléssel, valamint 1996-tól motoros rovarszívóval történtek. A motoros rovarszívó kifejlesztése és alkalmazása a hazai pókfauna kutatására a közelmúltban valósult meg (SAMU, SÁROSPATAKI 1995). A módszer alkalmazásának eddigi eredményei kiválóan bizonyítják, hogy a hagyományos talajcsapdás, valamint hálózásos mintavételezéseket jól kiegészíti az így nyert vizsgálati anyag. Amellett, hogy speciális élőhelyekről teszi lehetővé a gyűjtést, alkalmas a kvantifikálható mintavételezésre is. Az említett előnyök mellett az is kiemelendő az új módszerrel kapcsolatban, hogy ép és élő állatokat igénylő vizsgálatokhoz alkalmas mintavételezést biztosít. Jelen vizsgálat során a téli mintavételek fiatal példányainak laboratóriumi kinevelese több faj esetében is sikerült. A növényzeti gyűjtések növénytársulásonként, illetve esetenként konkrét növényfajonként történtek. Néhány alaposan kutatott élőhely pókjainak közösségszintű elemzésével a későbbiekben szintén külön közleményben kívánok foglalkozni. A területről kimutatott fajok felsorolásánál a gyűjtőhelyhez rendelhető település nevét, valamint a gyűjtési évet tüntettem fel. Az alábbiakban felsorolom a vizsgált lelőhelyeket települések szerint, megadom UTM kódjukat, valamint feltüntetem, hogy milyen jellegű gyűjtés történt a területen (talajcsapda = tes, növényzeti hálózás és motoros rovarszívós gyűjtés = n), illetve, hogy kik végezték a gyűjtést. A gyűjtők nevének rövidítése a következők szerint történik: JPM = Janus Pannonius Múzeum munkatársai, H = Horvatovich Sándor, К = Kondorosi Előd, L = Loksa Imre, Sz = Szinetár Csaba. Loksa Imre gyűjtéseinél lelőhelyként egységesen az általa is használt „Barcs" lelőhelyi hivatkozást használom. A településenként összevont lelőhelyek, valamint a gyűjtések körülményei a fenti rövidítések szerint: I. Babócsa XM80, 1997. n K, Sz, II. Barcs XL99, 1975. 1980. tes, L, 1985. n L, 1997. n Sz, Ш. Bélavár XM60, XM70, XM71,1994. n Sz, 1995. tes JPM, 1996. n Sz, IV. Bolhó XM70,1993. tes JPM, V. Darány XL99,1992.1994.1997. n Sz, VI. Drávapalkonya BR87, 1993. n H, VII. Gyékényes XM52, 1993. tes JMP, 1994. 1995. n Sz, VIII. Mailáthpuszta (Kisszentmárton) BR77, 1994. tes JPM, IX. Őrtilos XM 42,1993. tes JPM, 1992-97. n Sz, X. Porrogszentkirály XM52, 1994. n Sz, XI. Potony YL09, 1993. tes JPM, 1994. n Sz, XII. Szaporca BR77, 1994. tes JPM, 1996. n Sz, XIII. Tótújfalu YL08, 1994. n Sz, XIV. Vejti YL37, 1993. tes JPM. A pókok elnevezésénél PLATNICK (1993) nomenklatúráját követtem. A fajok korábbi hazai előfordulási adatait az 1997-ben elkészült faunalista alapján vettem figyelembe (SAMU, SZINETÁR 1997).