Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Fenyősi L.: A kis csér (Sterna albifrons Pall.) költőhelyei Magyarországon. - Nesting sites of the little tern (Sterna albifros Pall.) in Hungary

Dunántúli Dolg. Terni, tud. Sorozat 9 465-470 Pécs, 1998 A kis csér (Sterna albifrons Pali.) költőhelyei Magyarországon FENYŐSI László FENYŐSI, L.: Nesting sites of the little tern (Sterna albifrons Pall.) in Hungary. Abstract. The little tern (Sterna albifrons Pall.) nests only occasionally in Hungary. The author deals with its recently proved nestings in the Dráva river region. All earlier data on nestings in Hungary, as well as the observations between 1992 and 1997 in the Dráva region are analysed. It is stated that, as a result of increasing plant cover on the sandbanks, the number of potential nesting sites is decreasing. Bevezetés A kis csér Magyarország ritkább költőmadarai közé tartozik, sokéves szünet után csak a közelmúltban sikerült hazai fészkelését újra bizonyítani. Mivel 1994-97-ben drávai kavicszátonyon kis csérek költöttek, ez adja aktualitását annak, hogy összefoglaljuk a fajról rendelkezésre álló hazai adatokat. A faj elterjedése Elterjedési területe nagy, szinte minden kontinensen előfordul. Fészkel Eurázsia, Afrika, Észak- és Közép-Amerika, illetve Ausztrália tengerpartjain, Közép-Ázsiában, továbbá nagy folyók mentén (pl. Duna, Niger, Mississippi, Indus) a szárazföldek belsejében is előfordul (GLUTZ & BAUER 1982). Az európai állományt a 80-as évek végén 29 000...49 000 párra teszik (TUCKER & HEATH 1994). A hazai költési adatok összefoglalása Minden bizonnyal mindig a ritkább fajok közé tartozott, CHERNÉL (1899) szerint: „Nálunk általában nem közönséges, helyenkint azonban akadnak egyes fészkelőpárok, különösen a Duna kavicsos szigetein". VERESS (1937) a Paks határában fészkelő kis csérekről úja: „1934 nyarán az úgynevezett «Senki-szigeté»-n négy-hat, a «Középsó-zátony»-on tizenkettő-tizennégy, az «Uszódi-zátony»-on harmincöt-negyven pár fészkelt ...". Ugyanitt 1935 tavaszán „sok érkezett, de a kedvezőtlen vízállás, az elöntött zátonyok miatt csak kevés fészkelt." 1936ban már csak átvonult a területen. BERETZK (1940) a szegedi fehértavi költőpárokról írja: „... minden tavaszon megjelentek a kis csérek kisebb-nagyobb számban. Néha 25-30, máskor csak hat-nyolc. Ezeket legnagyobbrészt elpuszü'tották, s így a fészkeléshez hozzá sem kezdhettek. 1939,