Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Majer J.: Adatok a Dráva menti területek hal-, kétéltű és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia). - Contributions to data on the fish, amphibian and reptile fauna (Pisces, Amphibia, Reptilia) of river Dráva and adjacent areas.

Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 431-440 Pécs, 1998 Adatok a Dráva és a Dráva menti területek hal-, kétéltű- és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia) MAJER József MAJER, J.: Contributions to data on the fish, amhibian and reptile fauna (Pisces. Amphibia, Reptilia) of river Dráva and adjacent areas. Abstract. The scanty information available on the vertebrate fauna of the Duna-Dráva National Park is from occasional studies only. Only two papers (HARKA 1992 and MAJER 1995) have had the Dráva and its estuary section as their main target. Each of the species mentioned in the present paper were identified by the author, the paper does not include questionable literature data or references without a voucher specimen. A new species for the fauna of the river Dráva, with no published occurence data up to now is the brook trout, Salvenius fontinalis (Mitchill, 1815), which is getting more widely distributed in the Carpathian basin. Kutatási előzmények A Duna-Dráva Nemzeti Park gerinces faunájáról csak szórványos, alkalmi kutatások szolgáltatnak adatokat. Ezek közül, HARKA (1992) és MAJER (1995) dolgozata irányul kizárólag a Drávára, illetve a Dráva befolyói torkolati szakaszára. Pontos lelőhely nélküli adatokat találunk VUTKITS (1917) és LOVASSY (1927) cikkében. A kétélű- és hüllófelmérés még ennél is rosszabbul áll, itt csak MARIÁN (1981) dolgozatát tudjuk megemlíteni a Barcsi Borókásból. Határozáshoz MÜLLER (1983) és PINTÉR (1989) munkáit használtuk. I. Halak (Pisces) Vizsgálati helyek A Dráva vízjárásáról és a halfaunát befolyásoló mederviszonyokról MAJER (1995,1997) közöl összefoglalót, ezért ezeket itt nem ismételem meg. A halfelmérések kiterjedtek a főágra, a hullámtérhez tartozó átöblített mellékágrendszerre, a mentett oldalhoz tartozó szivárogtató csatornákra, patakokra és egyéb vízfolyásokra. A Dráva magyarországi szakasza a hazai vízfolyások közép és alasószakasz-jellegének szinte minden jellemzőjével rendelkezik, ennek megfelelően igen változatos élőhelyekkel bír, ennek a sokféleségnek a halfajok magas száma is bizonyítéka. A felmérés Vejti, Zeni-puszta, Zaláta, János-sziget, Révfalu, Felsószentmárton, Szentborbás, Drávatamási, Péterhida, Heresznye, Vízvár, Bélavár, Zákány, Őrtilos, mellék- illetve holtágaiban és az élő Dráván történt. Ugyancsak felméréseket végeztünk az Őrtilos és Vízvár közötti szakaszon található nagyszámú felhagyott kavicsbányatóban és anyagkivételi gödörben is. E vizek és a hozzájuk kapcsolódó kisvizek kétéltű faunájának felvételezése (elsősorban mint petézőhelyek) ugyancsak megtörtént.