Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Józan Zs.: A Duna-Dráva Nemzeti Park fullánkos hártyásszárnyú (Hymenoptera, Aculeata) faunája. - The Aculeata fauna of the Duna-Dráva National Park, Hungary (Hymenoptera, Aculeata)

308 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Hylaeuspectoralis (Förster, 1871) - örtilos: vasútállomás környéke, 1993. VIII. 25. (Malaise csapda), 1 9. - Melegkedvelő euroturáni elterjedési centrumú álarcosméh. Magyarországon régebben csak féltucatnyi dunántúli lelőhelyről ismertük előfordulását (MÓCZÁR M. 1961.). A Kiskunsági NP faunisztikai kutatása során négy újabb lelőhelyről került elő (TANÁCS et JÓZAN 1986.). Az ország délnyugati részén ez az első előfordulása. Andrem pallitarsis (Pézer, 1903). - Bélavár: Kerék-hegy, 1996. VIII. 3., 1 9; órtilos: Szentmihályhegy, 1996. VII. 23., 1 tf. Zákány: Látó-hegy, 1996. VIII. 21., 1 9. -Pontomediterrán elterjedésű melegkedvelő bányászméh. Magyarországon ritka, főképp a dombvidékeken és hegylábi övezetekben került elő (MÓCZÁR et WARNCKE 1972). Dél- Dunántúlon először a Zselicből közölték előfordulását (JÓZAN 1990b) Lasioglossum mesosclerum (Perez, 1903) - Felsőszentmárton: falu déli szegélye, 1997. IV. 3., 1 9. Holartikus elterjedésű hideg és nedvességkedvelő karcsúméh. A mediterrán területeken csak a magasabb hegyekben él. A faunaterületről néhány hegyvidéki előfordulását közölték, ebből kettő esik Magyarország területére: Budai-hegység, Bükk (MÓCZÁR M. 1967, TANÁCS et JÓZAN 1993). Lasioglossum fratellum (Perez, 1903) - Barcs: Dráva utca környéke, 1996. VII. 14., 2 9. - Pontomediterrán elterjedési centrumú meleg és szárazságkedvelő faj. Közép-Európa keleti részén a Kárpát-medencében, Szlovákiában és Ausztriában találták meg (WARNCKE 1986). Magyarországon Bátorligettől a Tisza-völgyön, a Kiskunságon át a Mecsekig és a Kisbalatonig került elő, de mindenütt elég ritka. Megachile octosignata (Nylander, 1852) - Bélavár: Sul, 1992. VI. 27., 1 9. - Közép-Európában elterjedt szélesebb tűréshatárú szabómén. A Dunántúlon többféle előkerült, főképp a Mecsekben, Zselicben és a Balatonfelvidéken (JÓZAN 1990b, 1996b), az Alföldön ritkább. Belső-Somogyban ez az első publikált lelőhelye. Nomada pleurosticta (Herrich-Schaeffer, 1839) - Zákány: Látó-hegy, 1996. VIII. 21., 1 9. - A mediterrán területeken élő nomádméh faj, mely Közép-Európában is szélesen elterjedt. Magyarországon régebbi lelóhelyi adata alig van, csak "Délmagyarország" és Kistétény lelőhelyét ismerjük, (MÓCZÁR és SCHWARZ 1968). Az utóbbi évtizedekben csupán a Zselicben (Cserénfa, Horváthertelend), és a Tihanyi-TK-ban került elő (JÓZAN 1989, 1990b). Eucera parvula (Friese, 1895) - Szentborbás: Csicsóka, 1996. V. 18., 1 9. - Ez a ritka faj Dél-Európában elterjedt, a múlt század végén Fiume környékén és az Isztriai-félszigeten gyűjtötték (FRIESE 1896). Közép-Európa nyugati és középső részén még nem került elő. A Zselic és a Mecsek faunisztikai kutatása során sikerült kimutatni hat lelőhelyről, továbbá előkerült Külső-Somogyban is (JÓZAN 1996b). A Dráva védőgátjának gyeptársulásából került elő a fenti példánya. Amegilla garrula (Rossi 1790) - Bélavár: Kerék-hegy, 1995. VIII. 3., 1 9. - Ritka, meleghez és szárazsághoz ragaszkodó pontomediterrán faunaelem. Magyarországon régebben a Duna- Tisza közének néhány pontján, a Gellérthegyen, és Sátoraljaújhelyen került elő (MÓCZÁR M. 1958). A Dél-Dunántúlon először a Mecsekben (Tettye) találták meg (JÓZAN 1996b). Egy bükki lelőhelyét is megismerhettük Tard környékéről (TANÁCS et JÓZAN 1993). Ceratina gravidula (Gerstaecker, 1869) -Tótújfalu: Csárda, 1995. VI. 28., Lugi erdő, 1996. V. 18., 2 <f. A mediterrán területek északi részén elterjedt faj. Közép-Európában csak Ausztria és Szlovákia területén (WARNCKE 1986), valamint a Kárpát-medencében találták meg. Magyarországon régebben Budapest környékén és a Kőszegi-hegységben került elő (MÓCZÁR M. 1959) Az utóbbi évtizedben folytatott faunisztikai vizsgálatok nyomán előkerült Tihanyból, a Zselicből és a Mecsekből (JÓZAN 1989, 1996b). A gyűjtött fajok jegyzéke Gyűjtőhelyek (Az alkalmazott rövidítések a faj jegyzékben.) Bak = Barcs, keleti városrész Bé = Bélavár, a falu területe Bah = Barcs, hajókikötő környéke BéS = Bélavár, Sul, (Suli-mező) BaDe = Barcs, Drávaerdő-major környéke BéKh = Bélavár, Kerék-hegy BaDu = Barcs, Dráva utca környéke Во = Bolhó, falu területe BaDp = Barcs, Dráva partja a határátkelőtől keletre Ш = Berzence, falu területe BKb = Barcs, Kisbók С = Cún, falu területe BZt = Barcs, Zátonytelep D = Darány, falu területe BbÓ = Babócsa, Ó-Dráva DK = Darány, Kúti őrház környéke Bbd = Babócsa, Dékány DM = Darány, Mocsilla-hegy északi szegélye