Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)
Józan Zs.: A Duna-Dráva Nemzeti Park fullánkos hártyásszárnyú (Hymenoptera, Aculeata) faunája. - The Aculeata fauna of the Duna-Dráva National Park, Hungary (Hymenoptera, Aculeata)
302 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) A zárt gyepek fennmaradása az árvízvédelmi töltéseken hosszú időre biztosított. Nem mondható el ez a fás legelők és egyéb legelőterületek esetében. A legeltetés teljes felhagyása mára szinte visszafordíthatatlan degradációs és szukcessziós folyamatokat eredményezett. Ez a terricol fajok életfeltételeit nagymértékben megváltoztatta, sajnos kedvezőtlen módon. E káros folyamatok megszüntetése kilátástalannak tűnik. A polikultúrás mezőgazdasági területek és a hagyományos jellegű falusi települések értékes fullánkos faunájának fennmaradása szempontjából létfontosságú e területek állapotának megőrzése, az urbanizáció késleltetése. Ennek érdekében jó lenne a Zákány környéki dombvidéken egy tájvédelmi körzet létrehozása. így válna itt lehetővé olyan intézkedések érvényesítése, mely az épített környezet mostani állapotát többé-kevésbé fenntartaná. Sphecoidea közösségek kvantitatív vizsgálata A Dráva menti településeken a hársfák lombozatán mennyiségi felvételezéseket végeztünk. Augusztus folyamán levéltetű gradácio következtében az utcák fásítása miatt ültetett gömbhársak lombján mézharmat rakódott le. Ez erőteljes attraktív hatással volt a környéken élő fullánkosokra, főképpen a Sphecoidea fajokra. A felvételezési adatokat az 5. táblázat tartalmazza. A felvételezéseket lehetővé tette az, hogy a fák lombozatának mérete lényegesen nem variált, a fák száma pedig egyértelművé tette a mintavételi egységek megállapítását. Az egyes helyeken előkerült fajközösségek ökofaunisztikai elemzését az előző fejezetben adtuk meg. Most az egyes helyeken gyűjtött kaparódarázs közösségek diverzitását elemezzük. A tíz helyen előkerült fajközösségek diverzitás rendezését Rényi-féle futó skálaparaméterrel számoltam (2. ábra). Rényi-féle diverzitás rendezés: togj>« Я«=— ^— 1 _д , ahol а = 0, а* 1 A legalacsonyabb diverzitás értéket a Komlósdon gyűjtött fajegyüttes mutatta. Itt a gyakori fajok és a ritka fajokra érzékeny diverzitás-indexek is alacsonyak. Nagyon érdekes a Tótújfalun és Potonyban előkerült fajegyüttes, mert a gyakori fajokra érzékeny indexek értéke igen alacsony, de a ritka fajokra érzékenyeké eléri a többi gyűjtőhely hasonló értékeinek átlagát. Ez valószínűleg az aphidofág fajoknak köszönhető. A két terület közül Potony esetében magasabb az indexek értéke. A ritka fajokra érzékeny indexek értéke a Somogyudvarhelyen aug. 8.-án gyűjtött fajközösség esetében a legmagasabb, a gyakori fajoké is jelentős. Berzencén, Drávasztárán, Somogyudvarhelyen (aug. 12.) gyűjtött fajegyüttesek esetében a gyakori és a ritka fajokra érzékeny indexek értéke között tapasztalt eltérés viszonylag kicsi.
