Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 9., 1998)

Sziráki Gy.: A Dráva mente kérész (Ephemeroptera) faunája.- The mayfly (Ephemeroptera) fauna of the Dráva region, Hungary

SZIRÀKI GY.: A DRÁVA MENTE KÉRÉSZ (EPHEMEROPTERA) FAUNÁJA 133 Ephemerldae Ephemera glaucops Pictet, 1843 - A korábban kimutatott fajt az utóbbi három évben nem sikerült gyűjteni. Ephemera vulgata Linnaeus, 1758 - Berzence, Dombó-csatoma: 1997. V. 6. (1), UÁ; Somogyudvar­hely, középső kavicsbánya gödrök: 1997. V. 6. (1), UÁ; 1997. VI. 5. (1), UÁ. - Palearktikus elteijedésű kérészfaj, amely nálunk elsősorban lassú folyású síkvidéki csatornákban, vizesárkokban gyakori. Caenidae Caenis horaria (Linnaeus, 1758) - Babócsa, Ó­Dráva: 1997. V. 5. (2), NS és UÁ; Bélavár, Dráva­ártér: 1995. IX. 12. (25), NS és UÁ; Drávatamási, Dráva-part: 1996. DC. 3. (1), SZ; Órtilos, kavicsbánya gödrök: 1997. VII. 2. (21), UÁ; Órtilos, Mura-part: 1996. K. 4. (6), SZ. - Európa és Ázsia erdő zónájá­nak vizeiben élő, gyakori kérészfaj, amelynek Magyar­országon is számos lelőhelye ismeretes. Caenis martae Belfiore 1984 - órtilos. Mura-part: 1996. IX. 4. (1), SZ. - Az Olaszországból leírt faj Magyarország faunájára (illetve, a Duna vízrendszeré­re) nézve új. Caenis pseudorivuîorum Keffermüller, 1960 ­Drávatamási, Dráva-part: 19%. IX. 3. (2), SZ. ­Elsősorban közép- és dél-európai elteijedésű faj, amely korábban a Szigetközből került elő hazánkban. Caenis robusta Eaton, 1883 - Babócsa, Ó-Dráva: 1997. V. 5. (1), NS és UÁ; Barcs, I. sz. halastó: 1997. VII. 23. (1), UÁ; Bélavár, Dráva-part: 1995. VI. 20. (1), ÁL; 1995. VII. 18. (24), ÁL - Főként Európa északi felén élő, mérsékelten gyakori faj. Magyaror­szágon eddig a Duna mellől és a Hanságból került elő. Leptophlebiidae Paraleptophlebia werneri Ulmer, 1919 - Bélavár, Kerek-hegy: 1997. V. 6. (4), ÁL; Drávaszentes, Ferenctelep: 1995. VI. 16. (4). - Főként Európa északi felén élő, de egész elterjedési területén ritka faj. Magyarországon korábban csak a Bükk-hegységből és Bátorligetről volt ismeretes. Faunisztikai, álltföldrajzi megjegyzések A Duna-Dráva Nemzeti Park drávamenti területeiről előkerült 25 kérészfajból nyolc (Baè'tis fuscatus, B. vernus, Cloeon dipterum, Heptagenia flava, H. sulphurea, Ephemerella ignita, Ephemera vulgata és Caenis horariá) Európa, a Palearktikum, vagy a Holarktisz nagy területein széles körben elterjedt, gyakori rovar. További öt faj (Ametropus fragilis, Raptobaëtopus tenellus, Oligoneuriella paliida, 0. rhenana és Ephemerella notata) szintén egymástól igen távol eső lelőhelyekről is ismert, de areája széttagolt, előfordulása szórványos. Négy faj (Siphlonurus armatus, Procloeon bifidum, Caenis robusta, Paraleptophlebia werneri) elsősorban Európa északi felében elterjedt, míg öt kérészfaj délies elterjedésű. Az előbbiek Közép-Európa déli részén főként hegyvidékiek, az utóbbiak közül pedig a Heptagenia longicauda, Caenis martae és C. pseudorivuîorum inkább a síkvidéki vizeket kedvelik, míg az Ecdyonurus awantiacus és E. lateralis jobbára hegyi. Szintén elsősorban hegyvidéki élőhelyekre jellemző, de főként közép-európai rovar a Baè'tis alpinus és Ephemera glaucops. Figyelmet érdemel, hogy a drávai síkvidéki élőhelyeken összességében 8 (32 %) olyan fajt sikerült regisztrálni, amelyek - legalább is Közép-Európában - főként hegyvidéki rovarok. Végül meg kell említeni az Ecdyonurus ujhelyii-t, amely faj jelenlegi tudásunk szerint Kárpát-medencei endemizmus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom