Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)

Józan Zs.: Adatok a tervezett Duna-Dráva Nemzeti Park fullánkos hártyásszárnyú (Hymenoptera: Aculeata) faunájának ismeretéhez. - Data to the knowledge of the Aculeata fauna of the projected Duna-Dráva National Park, Hungary (Hymenoptera, Aculeata)

JÓZAN ZS.: ADATOK A TERVEZETT DUNA-DRÁVA NP FULLÁNKOS HÁRTYÁSSZÁRNYÚ FAUNÁJÁHOZ 111 szerző Külső- és Belső-Somogy három pontján, a Zselicben, Máriagyűdnél, Bugac-pusztán és a Balaton-felvidék hat helyén találta meg. Trypoxylon fronticorne Gussakovkij, 1936 - Darány: Mocsilla-hegy, 1992. VI. 7., örtilos: vasútállomás környéke, 1993. VII. 2-5. (Malaise csapda). - 1 Î, 1 Л - Elterjedése az elóző fajhoz hasonló. Hazánkban igen szórványosan került elő, főleg a Dunántúlon, valamint Csévharasztnál és a Heves-Borsodi-dombvidékről. Trypoxylon scutatum Chevrier, 1867 - Heresznye: Rasztina, 1994. VI. 29.-1 9. - A pontomediterrán területeken elterjedt melegkedvelő faj. Nálunk meglehetősen ritka, bár a legtöbb tájegységben előkerült. DélDunántúl 15 pontján sikerült gyűjteni. Rhopalum coarctation (Scopoli, 1763) - Keselyűs: Sió-part, 1993. VIII. 3.; Őrtilos: vasútállomás környéke, 1995. VII. 10. - 9 <?. - Holarktikus elterjedésű, nedvességkedvelő faj. Magyarországon régebben csak igen szórványosan került elő vízparti biotópokban. Dunántúl déli részén eddig hét helyen találtuk meg. Crossocerus capitosus (Shuckard, 1837) - Péterhida, 1993. III. 12. 1 <?. - Hideg- és nedvességkedvelő palearktikus faj. A régebbi faunisztikai adatok öt magyarországi lelőhelyéről számolnak be (MÓCZÁR 1958). Az utóbbi évtizedekben előkerült a Hortobágyi és a Kiskunsági NP-ból, a Mecsekből és a Tihanyi TK-ból. Ectemnius nigritarsus (Herrich-Schaeffer, 1841) - Babócsa: Dráva-part, 1994. VIII. 5.; Bélavár: Sul, 1994. VII. 22.; Keselyűs: Sió-part, 1993. VIII. 3.-3 9. - Palearktikus faj, mely előfordulását Magyarországon csak a Béda- Karapancsa TK területén, a Bükkben sikerült bizonyítani az utóbbi évek során. A szerző gyűjtötte még Bőszénfa környékén is. Nysson tridens Gerstaecker, 1967 - Babócsa: Dráva-part, 1994. VIII. 5.-1 9. - Európa nagy részén ismert elég ritka faj. Hazánkban lelőhelyeinek száma nem éri el a tízet, a Kiskunságtól Budapest környékén át a Kőszegi-hegységig. Dienoplus exiguus (Handlirsch, 1888)-Örtilos: vasútállomás környéke, 1993. VII. 18-21. (Malaise csapda) - 1 9. - E faj Franciaország, Svájc, Dél-Németország és Lengyelország területén ismert (BALTHASAR 1972). A Kárpát-medencében eddig Huszt és Váralja (Subcetate) lelőhelyekről ismertük (BAJÁRI 1957). Magyarország faunájára új. Lestiphorus bilunulatus Costa, 1869 - Bélavár: Sul, 1994. VII. 22. - 2 $. - Ritka faj, mely Közép-Európa több országában, Olaszországban, Romániában vált ismertté, ám kimutatták a Koreai-félszigeten is (BAJÁRI 1957, BALTHASAR 1972). Az utóbbi évtizedben hazánk több pontján is előkerült: Zselic (Bárdudvarnok, Bőszénfa, Kaposhomok), Külső-Somogy (Igal). Belső-Somogy (Somogyudvarhely), a Vértes területén, valamint Kapolcs környékén az Éger-víz völgyében. Apoidea Andrena agilissima (Scopoli, 1770) -Zákány: Hegyalja, 1993. VI. 2. - 1 9. - A palearktikumban elterjedt bányászméh faj. Magyarországon igen szórványosan került elő, túlnyomórészt a Dunántúlról. Dél-Dunántúlon elég ritka, eddig csak Mernyén és Bőszénfán gyűjtötték. Andrena chrysosceles (Kirby, 1802) - Péterhida, 1993. V. 12. - 1 9. - Európában elterjedt ritka faj. KözépEurópa nyugati részén mindenütt elődordul, de Magyarországon csak Simontorányán közölték (MÓCZÁR, WARNCKE 1972). Később előkerült a Tisza-völgy néhány pontján (TANÁCS 1992). A szerző gyűjtötte a Mecsekben (Kővágószőlős) és Kaposváron. Andrena fúlva (Müller, 1766) - Zákány: Hegyalja, 1993. IV. 6. - 1 <?. - Tavasszal repülő, atlantikus elterjedési centrumú bányászméh. A faunakatalógusban (MÓCZÁR, WARNCKE 1972) csak Kőszeg: Szabóhegyről közölték hazai előfordulását. Az utóbbi évtized folyamán a szerző megtalálta a Balaton északi és déli partja mentén és Dél-Dunántúlon több mint egy tucatnyi lelőhelyen. Lehetséges, hogy a faj areája kelet kelé terjedőben van. Andrena obsoleta spongoisa Wamcke, 1967 - Barcs: Dráva-erdő-major, 1995. VI. 3. - 7 9. - Pontomediterrán elterjedésű faj, melyet Magyarországon régebben csupán a Bakonyban (Gerence-völgy) és Simontomyán gyűjtöttek. A 70-es évektől előkerült a Mecsekben, a Balaton-felvidéken és Külső-Somogy hat pontján. Andrena paucisquama Noskiewicz, 1924 - Őrtilos: vasútállomás környéke, 1993. V. 25. (Malaise csapda) - 1 $. - Elterjedése az előző fajhoz hasordít, de hazánkban jóval több helyről került elő, főképp az ősmátra területén, a Mecsekben és Simontomyán (MÓCZÁR, WARNCKE 1972). Az utóbbi évtizedekben a Zselicben, a Balaton-felvidéken több helyütt, és Belső-Somogy egy pontján is kimutattuk. Andrena suerinensis Friese, 1884 - Barcs: Drávaerdő-major, 1995. VI. 3. - 3 Î, 1 Л - Pontusi elterjedésű bányászméh, melyet a Kárpát-medencében túlnyomórészt a Pesti-síkság homokján és a Budai-hegyekben gyűjtöttek. Dél-Dunántúlon régebben csak Vörsön fogták (MÓCZÁR, WARNCKE 1972). A szerző a Zselic, Külsőés Belső-Somogy számos pontján megtalálta, de sehol sem gyakori.