Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)
Horvatovich S.: A Dráva mente cincérfaunája (Coleoptera:Cerambycidae). - The Cerambycidae (Coleoptera) fauna of the Dráva region (Hungary)
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 93-97 Pécs, 1995 A Dráva mente cincérfaunája (Coleoptera: Cerambycidae) HORVATOVICH Sándor HORVATOVICH, S.: The Cerambycidae (Coleoptera) fauna of the Dráva region (Hungary). Abstract. Fifty-three cerambycid species are reported from the region. There are some interesting species for the Hungarian fauna: Cortodera femorata, Leptura maculicornis , Leptura rubra, Leptura sanguinolenta, Stenopterus flavicollis, Exocentrus punctipennis , Stenostola dubia and Saperda perforata. Bevezetés Az utóbbi kétszáz évben többször szabályozott Dráva folyó magyarországi szakaszának cincéreiról ezideig nem jelent meg összefüggő adatokat tartalmazó dolgozat. Szórványadatokat is csak 3 közleményben (HORVATOVICH 1980, 1981,1982) találni, melyek a Barcsi Tájvédelmi Körzet területéről származnak és a következő fajokra vonatkoznak: Rhagium inquisitor L., Cortodera femorata F., Leptura rubra L., Stenopterus flavicornis Küst., Theophilea cylindricollis Pic, Saperda perforata Pall., Phytoecia pustulata Schrank, Oberea pedemontana Chevr. Mivel valamely terület cincérfaunájának fajösszetétele és az ott élő egyes fajok egyedszáma szoros összefüggésben van a növényzet faj- és egyedszámával, a növényzetre ható tényezők a cincérfaunát is jelentős mértékben befolyásolják. A növénytakaró változásának leglényegesebb okai a legutóbbi tízezer évben az emberiség tevékenységének következtében jöttek létre az egész Földön és ez alól a Dráva mente magyarországi szakasza sem kivétel. Az erdőirtások, a mezőgazdaság, az amúgy is sebes folyású Dráva folyó egyenesebb mederbe terelése mind-mind részei voltak annak a nagyon összetett folyamatnak, amely a mai növényzetet és az ettől függő mai cincérfaunát kialakította. A legjelentősebbnek ezek közül a folyószabályozási munkálatokat tartom, mert ezek alakították ki közvetlenül a Dráva ártér mai növénytakaróját. A Dráva szabályozásának lényeges következményei közül a következők voltak a jelenlegi cincérfauna szempontjából a legfontosabbak. a. Az eredeti folyómeder maradványaiból kialakult 32 morotvató és 27 holtág keletkezése 306 ha területen (VITUKI 1962). b. Az évente mintegy 2 cm-t süllyedő új Dráva-meder mentén kialakuló növénytársulások. A Dráva-part, a feltöltődött, illetve a feltöltődés alatt álló morotvák vízviszonyoktól függő növénytársulásainak zonációi (KOVÁCS, KÁRPÁTI 1973) alakították ki a cincérfaunát is, mivel ennek a bogárcsaládnak minden faja minden fejlődési állapotában kizárólag növényekkel táplálkozik. A Dráva-meder közelében lévő legfontosabb fás növénytársulásokat elsősorban fűz- és nyárfajok alkotják, kisebb mennyiségben kőris- és szilfajok is részt vesznek az itteni erdőtársulásokban. Emiatt a Dráva-part közelében a most felsorolt
