Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)
Ábrahám L.: A tervezett Duna-Dráva Nemzeti Park recésszárnyú alkatú (Megaloptera, Raphidioptera, Neuroptera) faunájának természetvédelmi vizsgálata, I.. - Natural protection studies on the neuropteroid (Megaloptera, Raphidioptera, Neuroptera) fauna of the projected Duna-Dráva National Park (Hungary), I.
ABRAHAM L.: A TERVEZETT DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK NEUROPTEROIDEA FAUNÁJA, I. 63 Nineta inpunctata (Reuter). A faj populációi feltehetőleg nagyon kis egyedszámúak, mivel ismert elterjedési területén (főleg Európa) igen kis példányszámban került elő. A hazai faunából ÚJHELYI (1974) ismerteti először és egyben összefoglalja leírása utáni változatos taxonómiai pozícióinak besorolásait is. Szórványos lelőhelyi adatai miatt elterjedési alaptípusát nem lehet egyértelműen megállapítani. HÖLZEL (1984) extramediterrán európai fajnak tartja, de már Ázsiából is ismert. Feltehetően tűlevelűekkel mutat elterjedése preferenciát. Lárvaalakjai és fejlődésmenete ismeretlen (ASPÖCK et al. 1980). Hazai elterjedését mutatja a 4. ábra. Myrmeleon bore (Tjeder). A faj Salfőldön és Somogyszob mellett (Baláta-tó) gyűjtött hím példányok alapján került be a hazai irodalomba (ÁBRAHÁM, PAPP 1991). A Myrmeleon bore fajt Tjeder a skandináviai Myrmeleontidae fauna taxonómiai vizsgálata után írta le. A faj elterjedése rendkívül széles körű. Ez az egyetlen Myrmeleontidae faj, amely a mediterrán területektől majdnem a sarkkörig (Pitea) felhatol. A Palaearktikum keleti részén Japánból, Koreából és a Kuril-szigetekről is ismert (KUWAYAMA 1959). Egy hím példánya került elő Uzbegisztánból (OHM 1965). Oroszországi elterjedése sporadikusan feltárt (MAKARKIN 1990, ZAKHARENKO, KRIVOKHATSKY 1993). Európa több országából előkerült: Norvégia, Svédország, Dánia, Németország, Csehország, Ausztria és Észak-Olaszország (ASPÖCK et al. 1980). Nemrég vált ismertté Lengyelországban is (DOBOSZ 1993). Szibériai faunaelem. Fejlődési alakjai ismertek annak ellenére, hogy több irodalmi forrás úgy véli, hogy még ma is leíratlanok. Ezeket már FRIHEDEN (1973) publikálta és jól elkülöníthető bélyegeket adott az észak-európai Myrmeleontidae lárvákról. A hazai faunában a M. bore összetéveszthető a M. formicarius-szal és a M. inconspicuus-szal. A M.formicariustól megkülönbözteti a hűnek esetében a szárny tövében lévő Eltringham-szervecske (pilula axillaris), mely feromon diszpergáló szerv ELAFSSON és LÖFQUIST (1974) szerint. Emellett jellegzetes a hím ivarszervek ectoprocessus alakja is. A gonarcus és a paramenia felépítésében pedig a szubgenuszbeli külünbségek is kitűnően látszanak. Nőstények esetében (M. formicarius és M. bore) a külső ivarszervi bélyegek nem ilyen szembetűnőek, de a gonaphysis mérete (DOBOSZ 1993) és a fekete potrohgyűrűk distalis felén lévő sárga keskeny gyűrűk jó elkülöníthető bélyegek lehetnek. A M. inconspicuus-tó\ pedig az előtör rajzolati mintázata alapján szétválasztható. A 6. és a 7. ábrák mutatják a M. formicarius, M. bore és M. inconspicuus hím és nőstény genitalia rajzait. A lárvák is elkülöníthetők. A M. formicarius lárváján a 3. pár lábon (femuron és a coxán) lévő fekete foltok megléte alapján. A M. formicarius lárva palpus labiálisa 4 szegmensből áll, míg a M. bore és a M. inconspicuus palpus labiálisa 3 ízű. Ezenkívül a M. formicarius széltől, esőtől mindig védett helyekre készíti el fogótölcséreit. A szerzők többsége ezért a fenti differenciáló bélyegek valamelyikét emeli ki dolgozatában (FRIHEDEN 1973, DOBOSZ 1993, GEPP és HÖLZEL 1989). Más oldalról pedig többen rámutatnak arra a tényre, hogy a M. bore lárvája mennyire változatos rajzolatú (DOBOSZ 1993, MATSURA 1987). Ezért a M. bore lárva ventrális feji részen lévő foltok alapján nem különíthető el a M. inconspicuus lárvától, mint azt több szerző is jó differenciáló bélyegnek tartja (GEPP és HÖLZEL 1989). Emellett mindkét faj nyílt helyekre építi tölcséreit. Ez a differenciáló bélyeg elkülönítő tényezőként szerepelhet Svédországban a M. bore, a M. formicarius és az Euroleon nostras (FRIHEDEN 1973), Lengyelországban a M. bore és a M. formicarius
