Uherkovich Ákos: A Dráva mente állatvilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 8., 1995)
Uherkovich Á.: A tervezett Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területeinek zoológiai kutatásairól. Előszó a kötethez. - Zoological researches in the Dráva Region of the projected Duna-Dráva National Park (South Hungary). Preface to the volume.
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 5- 8 Pécs, 1995 A tervezett Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területeinek zoológiai kutatásairól. Előszó a kötethez. UHERKOVICH Ákos UHERKOVICH, Á.: Zoological researches in the Dráva Region of the projected Duna-Dráva National Park (South Hungary). Preface to the volume. Abstract. Only very sporadic investigations were carried out along the Dráva river earlier except Bares Juniper Woodland. The organized investigations started in the year 1992. This volume presents 14 authors' 18 papers about the results of study of eighteen animal groups mostly from the years 1992-1994. Altogether 2445 animal species (69 of which are verterbates) are recorded here. The first Hungarian occurrence data of some species is given in the present volume. The most important aim was to give the faunistical list of each groups, in some cases comments are given about faunistic, zoogeograophic or natural protection results. 1991-ben hozott határozatot a magyar országgyűlés arról, hogy a meglévő nemzeti parkok mellett újakat kell kialakítani a természet hatékonyabb védelme érdekében. Ennek éltelmében törvény mondta ki a Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozását is. Az elképzelések szerint, akárcsak a Fertő-tavi Nemzeti Park, A Duna-Dráva Nemzeti Park is két ország (Magyarország és Horvátország) területén elhelyezkedő védett terület lenne. Ez a tervezett nemzeti park igen jól beleillik abba a nemzetközi irányzatba, amely a nedves élőhelyek fokozott védelmét helyezi előtérbe. Éppen ideje, hiszen a világ számos pontján - így Közép-Európában is - sok éve erőteljes kiszáradási folyamat észlelhető, részben bizonyos klimatikus változások következtében, de nem kis részt az emberiség „vízszabályozó" tevékenysége folyományaként. Hazánkban is egyre kevesebb a természetes futású és tiszta víz. Az elszennyeződés az utóbbi néhány évtizedben aggasztó méreteket öltött mind a felszíni vízfolyásoknál, mind a talajvíz esetében. Következményeként egyre nehezebb egészséges ivóvízhez jutni. Emellett a vízi és a nedves élőhelyek élőlény-közösségei is rohamosan elszegényednek, az élővilág sokfélesége csökken. A mintegy 720 km hosszú és hozzávetőlegesen 40 000 km 2es vízgyűjtőjű Dráva szinte Európa-szerte kivételes helyzetű folyó. Magyarországi felső szakasza, nagyjából az Őrtilos és Bolhó közötti része - bár a XVIII. században számos helyen átvágták kanyarulatait - szeszélyes, vad futású víz. Medrét ma is állandóan alakítja, zátonyokat rak le és partokat mos alá. Vizének minősége még mindig a legjobb a hazai nagy folyók között, többnyire I. osztályú. Mivel a Magyarország és Horvátország között futó határ szabálytalanul hol a jobb, hol a bal parton fut, nem követi a sodorvonalat, a hajózás többek között emiatt is nehézségekbe ütközött és ütközik ma is. A korábbi határsáv és az azzal kapcsolatos határrend számos ártéri területének művelését megnehezítette, a szeszélyesen futó országhatár pedig esetenként lehetetlenné tette, így mind a víz, mind az ártér és közvetlen környéke sokhelyütt természeteshez közeli állapotában maradt meg. A folyó tehát az elmúlt évtizedekben szinte megközelíthetetlen volt. Teljes magyarországi szakasza csaknem „tiltott" övezetnek számított a nem ott lakók vagy nem ott dolgozók számára. Ezért tudományos kutatások végzése is jelentős nehézségekbe ütközött
