Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)

Ábrahám L.: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet nagylepke faunájának természetvédelmi feltárása I. (Lepidoptera). - The preserving reveal of the large moths and butterflies fauna at Boronka-melléki protected area (Lepidoptera)

Hadena irregularis Hufn. Személyes gyűjtéseim során a tájvédelmi körzet nyílt homokgyep vegetációjának lámpázásakor fogtam. A faj hernyójának tápnövénye Silène és Delphinium fajokból áll. Hazánkban dolomitos és homokos alapkőzetű helyeken gyűjtötték. A Dél-Dunántúlon a Villányi-hegységből, és a Barcsi TK-bóI Darány, Középrigóc lelőhelyekről ismert (UHERKOVICH 1978). Lithophane furcifera Hufn. Eurázsiái elterjedésű faj. Hazánkban a Nyugat-Dunántúlon általánosan elterjedtnek tűnik, míg a Dél-Dunántúlon főként hernyójának tápnövénye, az éger (Alnus sp.) a gazdagon termő belső-somogyi terület mocsarai, lápfoltjai mentén került elő. A középhegység vonulatában megjelenése inkább csak szórványosnak nevezhető. Él még az Északkelet-AJ földön is. A TK-ban a homokpusztai csapda számos példányát fogta. Acronicta cuspis Hbn. Az Acronicta genusba tartozó fajok közül azA.cuspis, A.alni és azA.leporina tápnövénye, a nyír és az éger. UHERKOVICH (1983) több dolgozatában is foglalkozik ezen fajok elterjedési és terjeszkedési viszonyaival. Hazánkban az említett fajok ritkának tekinthetők, annak ellenére, hogy különösen a Dél-Dunántúlon gyakoriak. A Boronka-melléki TK-ban is gyakoriak, magas dominanciájukkal a tájvédelmi körzet Macrolepidoptera faunájának jellegzetes fajai. Acronicta strigosa Den. et Schiff. Eurázsiái elterjedésű faj, HACKER (1989) szerint meleget és fokozott nedvességet igényel. Hernyójának tápnövénye a Prunus és a Crataegus. A TK területén több ponton előkerült és gyakori, hazánkban viszont kevés lelőhelyét ismerjük. A Nyugat- és Dél-Dunántúlon elterjedtnek tűnik, ezenkívül ismerjük még a Gödöllői-dombvidékről és az Észak-Alföldről. A faj jelenkori terjedési viszonyait, mely area növekedést mutat, UHERKOVICH (1978) ismerteti. Amphipyra berbera svenssoni Fletcher Elő-Ázsiai mediterrán elterjedésű bagolylepke. A fajnak a hazai faunában történő előkerülésekor lelőhelyi adatai is ismertté váltak (VARGA 1976). A habitusában hozzá hasonló Amphipyra pyramidea L. fajjal könnyen összetéveszthető. Az A.berbera lelőhelyeinek elemzésekor derült ki, hogy előfordulása az emberi agglomerációktól távoleső helyeken van. Ezért jelenléte a tájvédelmi körzetben jelzés értékű. Hernyója Quercus fajokon fejlődik. Callopistria juventina Cramer Eurázsiái elterjedésű faj. Kelet-Ázsiában a szubtrópusokra is behatol. Hazánkban elterjedési adatai a síkvidéki csapadékos területeken találhatók (Belső-Somogy, Északkelet-Alföld). APteridiumaquifoíium hernyójának tápnövénye, ahol e növény tenyészik Belső-Somogyban, ott nem ritka. 265