Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)

Oldal I. – Szabó E.: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet hidroökológiai alapfelmérés. - Hydroecologic basic survey at Boronka Conservation Area

Tájvédelmi körzet biológiai vizsgálata 1990. októberi mintavétel ossz. egyedszám 4. ábra Jellemzően elkülönül az Aranyos-patak felső szakasza a tavaszi és őszi mintavételek idején. A patak a Nagybajom környéki futóhomokkal tarkított területen ered, ahol kovárványos barna erdőtalaj található a tájvédelmi körzetben uralkodó agyagbemosódásos barna erdőtalajjal szemben. A talajadottságok miatt nagyobb a felszínre vezetett szivárgó víz mennyisége, a megnövekedett felszíni lefolyás állandóbb vízjárást biztosít. A Marcali-hátról lefutó vizek több hordalékot és több tápanyagot hoznak. Összefoglalás A tájvédelmi körzet vízfolyásai 300-400 mg/1 sótartalmú (mezohalin), Ca-Mg-НСОз iontípusű vizek. Tápanyagtartalmuk alapján mezotróf, klorofill tartalmuk alapján, - a Sári-vízfolyás kivételével - oligotróf, oligo-mezotróf tartományban vannak. Pozitív oxigenhaztartasu ß-mezoszaprob, illetve ß-a mezoszaprób vizek, melyekben főleg az autoszaprobitás érvényesül. Az algák fejlődését a vizek sekélysége, a vízhőmérséklet és az áramlás befolyásolja. 24