Ábrahám Levente: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 7., 1992)

Oldal I. – Szabó E.: A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet hidroökológiai alapfelmérés. - Hydroecologic basic survey at Boronka Conservation Area

Tájvédelmi körzet biológiai vizsgálata 1990. januári mintavétel ossz, egyedszám 2. ábra Előfordulásuk 31 % - 100 %-os. Zöld ostoros algák szintén az l.,2. és 6. mintából nem kerültek elő. A 4. mintában a népesség 55,6%-át teszik ki, a többi mintában 7,5-18,5 % között változik mennyiségük. A zöldalgák tucatnyi előkerült fajából nem jutott az 1. és 4. mintába. Részarányuk 23-59 % között változik a többi mintában. Legnagyobb egyedszámban a Sári-vf. (7) és a Hosszúvíz (6) mintáiban jelentkeztek. A TK vizeinek április 25-én vett mintáiból (lO.táblázat, 3. ábra) 38 algafajt határoztunk meg. A Nádas-ér (1) vizében kékalga és zöld ostoros alga ekkor sem volt, algáinak feléi kovamoszatok alkotják, 12,5 % a barázdás moszatok és 37,5 % a zöldalgák aránya. Az Aranyos-patak felső mintájában (2) csak kovamoszatok fordultak elő. Az Aranyos-patak galabárdi mintájában (3) legnagyobb az egyedszám és fajgazdagság is ebben az időszakban. A zöldalgák aránya 75%, a többi algatörzs képviselői 4,5-9 %-ban vannak jelen. A Lencsen-búsvári-vízfolyásból (4) hiányoznak a kékalgák és a zöld ostoros algák, egy Cryptomonas faj a domináns alga, a kovaalgák és zöldalgák 30-30%-ban egészítik ki gyér algaegyüttesét. A Papréti-árok (5) fajszámában a harmadik, egyedszámában a második leggazdagabb víz. 20