Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)

Podlussány Attila: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Rhynchophora (Coleoptera) faunája • Rhynchophora fauna of the Béda-Karapancsa landscape protection area, South Hungary. • Rhynchophora fauna von Béda-Karapancsa Landschaftsschutzbezirk, Ungarn.

Apion gribodoi Desbrochers, 1895 - Hercegszántó, Hóduna, 1990. V. 27-28., 1990. VII. 20-22. leg. P. A. (kecskerutáról egyelve). - Tápnövénye a Galega officinalis L Közép-európai elterjedésű faj, mely hazánkban nem gyakori. Apion flavipes (Paykull, 1792) - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. (fűhálózva); Hercegszántó, Hóduna, 1990. V. 27-28. leg. P. A. (fűhálózva); Újmohács, 1991. XI. 14. leg. H. S. & S. J. (rostálva); Kölked, Liget-erdő, 1991. XI. 14. leg. H. S. & S. J. (rostálva). - Oligofág a Trifolium-fajokon. Palearktikus elterjedésű faj, mely az egész országban elterjedt és gyakori. Apion nigritarse Kirby, 1808 - Hercegszántó, Hóduna, 1990. VII. 20-22. leg. P. A. (fűhálózva). Tápnövényei a Trifolium-fajok. Euroszibéríai elterjedésű, hazánkban gyakori. Apion trifolii (Linné, 1768) - Kölked, Bok-erdó, 1989. V. 2-4. leg. P. A. (fűhálózva). - Oligofág a Trifolium-fajokon. A termesztett lóhere kártevője, mivel a lárva a lóhere magját károsítja. Elterjedése: Észak-Afrika, Európa, Elő- és Közép-Ázsia. Apion apricans Herbst, 1797 - Kölked, Bok-erdó, 1989. V. 2-4. leg. P. A. (fűhálózva); Hercegszántó, Hóduna, 1990. V. 27-28. leg. P. A. (fűhálózva). - Tápnövényei a Trifolium-fajok. A hazánkban gyakori faj az egész Palearktikumban elterjedt. Apion ononicola Bach, 1854 - Hercegszántó, Hóduna, 1990. V. 27-28. leg. P. A. (fűhálózva). Oligofág az Ononis-fajokon. Elterjedése: Észak-Afrika, Európa és Elő-Ázsia. Apion rufirostre (Fabricius, 1775) - Hercegszántó, Hóduna, 1990. VII. 20-22. leg. P. A. - Tápnövényei a Malva-fajok. Elterjedése: Észak-Afrika, Európa, Elő- és Közép-Ázsia. Hazánkban nem gyakori. Nanopkyes globiformis Kiesen wetter, 1864 - Hercegszántó, Hóduna, 1990. VII. 20-22. leg. P. A. (árvíz feletti növényzet hálózása). - Tápnövényei a Lythrum-fajok. Elterjedése: Észak-Afrika, Dél- és Közép-Európa. Hazánkban nem gyakori. Nanophyes marmoratus (Goeze, 1777) - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. (fűhálózva); Hercegszántó, Hóduna, 1990. V. 27-28.; 1990. VII. 20-22. leg. P. A. (fűhálózva). - Oligofág faj a Lythrum-fajokon. Európában és Szibériában elterjedt. Nálunk országosan elterjedt és gyakori. Nanophyes brevis Boheman, 1845 - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. (fűhálózva). Tápnövénye a Lythrum salicaria L. Elterjedése: Egyiptom, Európa, Elő-Ázsia, Kaukázus. Hazánkban gyakori. Dieckmanniellus helveticus (Toumier, 1867) - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. Tápnövénye a Lythrum salicaria L Elterjedése: Dél- és Közép-Európa, Kaukázus. Hazánkban gyakori. Curculionidae Otiorhynchus inflatus Gyllenhal, 1834 - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. & P. L. (bokrokról kopogtatva); Kölked, Nagy-rét, 1991. V. 22. leg. H. S. & S. J.; Homorúd, Vesszős-hát, 1991. VI. 5., 1991. IX. 19. leg. Sz. Gy.; Hercegszántó, Hóduna, 1990. V. 27-28., 1990. VII. 20-22. leg. P. A., Keskeny-erdő, 1991. IX. 17., Árok-erdő, 1991. IX. 19. leg. Sz. Gy., Karapancsa, 1991. VII. 9. leg. H. S. & S. J. - Tápnövényét nem ismerjük. Közép-európai elterjedésű faj, hazánkban szórványosan fordul elő, a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet területén feltűnően gyakorinak bizonyult. Otiorhynchus raucus (Fabricius, 1777) - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A.; Hercegszántó, Karapancsa, 1989. V. П., 1989. X. 12. leg. H. S. (rostálva); Kölked, Béda-erdô, 1989. IV. 9. leg. H. S. (rostálva). - Polifág faj. Elterjedése: Európa, Elő-Ázsia, Észak-Kaukázus, Nyugat-Szibéria, Hazánkban gyakori. Otiorhynchus reichet Stierlin, 1861 - Hercegszántó, Karapancsa, 1990. VII. 20. - Tápnövénye ismeretlen. Elterjedése a Kárpát-medencére korlátozódik. Nem gyakori. Otiorhynchus ovatus (Linné, 1758) - Hercegszántó, Karapancsa, 1991. VII. 9. leg. H. S. & S. J. Polifág-faj. Elterjedése: Európa, Elő-Ázsia, Közép-Ázsia, Szibéria. Hazánkban gyakori. Otiorhynchus fullo (Schrank, 1781) - Kölked, Béda-erdô, 1989. IV. 19. leg. H. S.(rostálva), & U. Á. & M. Sz. - Tápnövénye a Prunus, Crataegus és a Syringa-fajok. Elterjedése: Európa, Kaukázus és Kazahsztán. Nálunk gyakori. Otiorhynchus ligustici (Linné, 1758) - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A., Nagy-rét, 1991. V. 22. leg. H. S. & S. J.; Hercegszántó, Budzsák, 1991. VI. 6. leg. Sz. Gy., Hóduna-gátórház, 1991. V. 22. leg. T. S. - Polifág-faj. Termesztett növényeink egyik jelentős kártevője. Kártételét megfigyelték a lucernán, a szőlőn, a szamócán, a mákon, a pillangósokon és a répán. Elterjedése: Európa, Elő- és Közép-Ázsia. Hazánkban nagyon gyakori. Perite lus familiáris Boheman, 1834 - Hercegszántó, Budzsák, 1991. VI. 6. leg. Sz. Gy. - Polifág-faj. Elterjedése: Közép- és Kelet-Európa. Hazánkban gyakori. 144