Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)
Ábrahám Levente és Sziráki György: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet recésszárnyú faunájának természetvédelmi értékelése (Neuropteroidea: Megaloptera, Neuroptera) • Neuropteroidea of the Béda-Karapancsa landscape protection area - an evaluation from point of view of nature conservation.
Chrysoperla carnea, Cunctochrysa albolineata. A terület faunaképében jellegzetesek a nedvességkedvelő fajok. Ilyenek a Coniopteryx aspoecki, Coniopteryx pygmaea, Coniopteryx tjederí, Chrysotropia ciliata és az Európa-szerte meglehetősen ritka Chrysopa nigricostata. A fenti fajok a vízpartok mentén fejlődő lombos fákon élnek. Hasonló a Pscetra diptera előfordulása is. A keményfa ligeterdőkben főleg tölgyhöz kötötten fordulnak elő a következő recésszárnyúak: Coniopteryx esbenpeterseni, Coniopteryx borealis, Coniopteryx arcuata, Coniopteryx ientiae, Sympherobius pygmaeus, Chrysopa viridana, Mailada fiavifrons, Mailada ventralis. Ezek pl. a dél-dunántúli tölgyesekben mindenfelé élnek, de nem gyakoriak. A felsorolt tölgyet kedvelő fátyolkák egy része, valamint a Chrysopa phyllochroma, Chrysopa abbreviata, Chrysopa formosa már meleg és szárazságkedvelő fajok. A gyepszintben, cserjeszintben néha tömegesen megtalálható a Micromus varie gatus és a Micromus angulatus. A védett Myrmeleon formicariuson kivül TK-ben a három gyakoribb hazai hangyalesőfaj is él, melyeket sikerült kimutatnunk és kinevelnünk imágóvá. A hazai recésszárnyű faunából a TK területén is előforduló ritka, de nem védett fajok, melyek természetvédelmi szempontból mindenképpen figyelmet érdemelnek: Coniopteryx aspoecki, Coniopteryx pygmaea, Coniopteryx arcuata, Coniopteryx Ientiae, Coniopteryx tjederí, Chrysopa nigricostata és minden hazai nagytestű rovarfajunk (mely nem gazdasági kártevő), így a hangyalesők is: Myrmeleon inscospicuus, Euroleon nostras, Megistopus flavicornis. Ezen fajok kipusztulását a területen veszély nem fenyegeti, populációjuk megritkulását okozhatja elsősorban a keményfaliget erdők, tölgyesek tarvágása. A kölkedi Nagyréten előkerült Coniopterygidák magas fajszáma mutatja, hogy ez a hely a tájvédelmi körzeten belül az egyik leggazdagabb élovilágu hely. Az eredeti fauna több értékes eleme megmaradhatott még az olyan élőhelyeken is, amelyek már csak nyomokban őrzik az eredeti vegetáció gazdagságát. Irodalom ASPÖCK, H., ASPÖCK, U. & HöLZEL, H. (Unter Mitarbeit von Rausch, H. (1980): Neuropteren Europas, 2 Bde. Goecke u. Evers, Krefeld. ÁBRAHÁM, L. (1990): On the Neuropteroidea and Mecoptera of Baranya county, Hungary. - A Janus Pannonius Műz. Évk. 35: 13-18. GEPP, J. (1983): Rote Liste der gefährdeten Netzflügler Österreichs (Megaloptera,Raphidioptera und Planipennia). Im Austrag des Bundesministerium Führgesundheid und Umweltschutz. Wien, pp. 145-147. OHM, P. (1984): Rote Liste der Netzflügler (Neuroptera) (Rote Liste der gefährdeten Tiere und Pflanzen in der Bundesrepublik Deutschland). - Kilda Verlag, pp.73-75. SZIRAKI, Gy. (1990): A Survey of Neuropteroidea the Nature Conservation areas of Bátorliget. Bátorliget Nature Reserves after forty years, pp. 369-373. SziRÁK], GY., ABRAHAM, L., SZENTKIRÁLYI, F., PAPP, г., (1991): A checklist of the Hungarian Neuropteroidea (Megaloptera, Rhaphidioptera, Planipennia). - Fol. Ent. Hung. 52: 113-118. Újhelyi, S. (1981): A Barcsi Borókás recésszrányú (Neuroptera) és tegzes (Trichoptera) faunájának alapvetése. Dunántúli Dolg. (A) Term.tud. Sor. 2: 59-62. Újhelyi, S. (1985): Kiegészítés a Barcsi Borókás recésszámyúihoz (Neuroptera) Dunántúli Dolg.(A) Term.tud. Sor. 4: 234. 77
