Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)

Szinetár Csaba: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet pókfaunája (Araneae) • Spider fauna of the Béda-Karapancsa landscape protection area, South Hungary.

Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 6 247-256 Pécs, 1992 A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet pókfaunája (Araneae) SZINETÁR Csaba SZINETÁR, Cs. : Spider fauna of Béda-Karapancsa landscape-protection area, Hungary. Abstract. Spiders of 20 families, 74 genera and 105 species were collected by using Barber's ground-traps and by net from plants. Two species are new for Hungary: Phintella castriesiana (Grube 1861) (Salticidae) and Porrhomma montanum (Jackson 1913) (Linyphiidae, Erigoninae). 821 adults (326 female, 495 male) and 1136 juveniles of 1957 specimens were captured. Bevezető Jelen tanulmány a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet első pókfaunisztikai közleménye, a területről korábbi adatokkal nem rendelkezünk. A hazai folyókat kísérő életközösségek pókfaunájáról korábban Loksa Imre közölt adatokat, elsősorban a Tisza mellől (LOKSA 1981, 1987). Az ártéri életközösségek szukcesszióját, elsődlegesen a vegetáció-struktúrák gyors változásait a pókok érzékenyen követik. Az újonnan születő iszapzátonyoktól a keményfás-ligeterdőkig valamennyi fázis tipikus pokcönózissal rendelkezik. Számos vizsgálat rámutatott már a pókok és a növényzet kapcsolataira. A fajdiverzitás valamint a fajok és guildek száma pozitív korrelációt mutat a növényzeti diverzitással (HATLEY és MACHMAHON 1980). A vegetáció-struktúrák komplexitásának növekedését a hálószövők növekvő diverzitása követi (GREENSTONE 1984). Mindezek alapján várható, hogy a látványos gyorsaságúnak számító ártéri biotikus szukcessziót is növekvő fajgazdagsággal és komplexitással kiséri a pókfauna. E dolgozatban kívánok beszámolni a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet területén végzett gyűjtéseim (1990-91) faunisztikai eredményeiről. A vizsgálati terület és módszer A gyűjtőhelyek az 1. térképvázlaton I-XXI-ig számozva láthatók. Elmondható, hogy a mintavételek szinte az egész TK területét reprezentálják. A pókok begyűjtése a vizsgált társulásokban egyrészt fű- és kopogtatóhálózással (későbbiekben: h) másrészt talajcsap­dázással (későbbiekben: cs) történt. Az etilénglikolos Barber csapdákat a területen Dr. Loksa Imre üzemeltette, s anyagukból a pókokat ő bocsájtotta rendelkezésemre. Munkámhoz nyújtott segítségét ezúton is köszönöm. A talajcsapdák 1991.11.14.-től 1992.03.21.-ig működtek. A csapdával begyűjtött minták az 1. táblázatban XIII-XXI-ig sorszámozva láthatók. Az egy-egy állományban működő 10 pohárcsapda gyűjtése összevonva szerepel, kivétel a XXI-es minta, melynél csak öt csapda működött. 247

Next

/
Oldalképek
Tartalom