Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)

Tóth Sándor: Adatok a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet kétszárnyú faunájának ismeretéhez, II. Rövidcsápúak (Diptera: Brachycera) • Data to the knowledge of the fly fauna of the Béda-Karapancsa Nature Conservation Area, II. (Diptera: Brachycera) • Beiträge zur Kenntnis der Dipteren-Fauna des Landschaftschutzbezirkes Béda-Karapancsa (Süd-Ungarn), II. Unterordnung Brachycera

Myopia testacea (Linnaeus, 1767): Boki-erdő: 1989. V. 26., 1? Boki-gátőriiáz: 1989. V. 27., 19 ­Hóduna-gátőrház: 1991. V. 22., 3d 1 -Karapancsa: 1991. V. 22., Id- - Kormos-erdő: 1991. V. 21., ЗсГ IS ­Kölkedi-nagyrét: 1989. V. 27., Id". Thecophora atra (Fabricius, 1775): Kölkedi-nagyrét: 1989. IX. 23., \& 19. Thecophora distincta (Wiedemann, 1824): Hóduna-gátőrház: 1991. VI. 20., ld\ MAL. Thecophora pusilla (Meigen, 1824): Hóduna-gátőrház: 1991. VI. 20., ld\ MAL. Sicus ferrugineus (Linnaeus, 1761): A hegyvidéken közönséges, az Alföldön ritka (Kiskunsági Nemzeti Park, Tass). Hóduna-gátőrház: 1991. VII. 6., ld\ MAL - Karapancsa: 1990. VIII. 3., Id 1 . Dalmantúa dorsalis (Fabricius, 1794): Karapancsa: 1991. V: 22., ld\ Dalmannia punctata (Fabricius, 1794): Boki-erdó: 1989. V. 26., 2tf 19 - Hóduna-gátőrház: 1991. V. 30., 19, MAL - Kormos-erdő: 1991. V. 21., Id 1 . Hippoboscidae A kullancslegyek a Magyarországon kevésbé kutatott kétszárnyúak közé tartoznak. A hazánkból ismert 15 faj közül 3-nak az előfordulását sikerült kimutatni a tájvédelmi körzetből is. Ornithoponus ardeae (Macquart, 1835): Meglehetősen ritka fajnak látszik, bár nem kizárt, hogy ennek oka csupán a rendszeres gyűjtések hiányában kereshető. Egyetlen publikált adata (SoÓS 1955a, 1955b) Hajdú­Bihar megyéből származik. A Természettudományi Múzeum Állattárának gyűjteményében a Tiszatarjáni-Holt­Tiszától származó példányok találhatók. A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet területén a Duna-hullámterének a Hóduna-gátőrházhoz közeli szakaszán elhullott szürke gémről (Ardea cinerea) gyűjtöttem. Hóduna-gátőrház: 1990. VIII. 4., 2«. Hippobosca equina Linnaeus, 1758: Főleg a ló és a szarvasmarha közönséges élősködője, de gyakran megtámadja az embert is. Karapancsa: 1991. ГХ. 5., 4<f 29 - Kormos-erdő: 1991. IX. 5., Id" 29 - Szúnyog­sziget: 1990. VIII: 4., Id49. Lipoptena cervi (Linnaeus, 1758): Elsősorban a szarvasfélék gyakori élősködője. Böki-gátőrház: 1990. IX: 21., Id" - Kölkedi-nagyrét: 1989. IX. 23., 19. Tárgyalás A dolgozat a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet 3 éves kutatása során gyűjtött Diptera anyagból a Brachycera alrend 7 családjának 72 faját tárgyalja. A kimutatott fajok száma viszonylag alacsony. Ez csak részben magyarázható a hiányos gyűjtésekkel. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen arra utalnak, hogy a tájvédelmi körzet kétszárnyú faunája összességében szegényes. Ennek azonban némileg ellentmond az a tény, hogy akimutatott mindenütt előforduló gyakori kétszányúak mellett viszonylag magas a valamilyen szempontból érdekes, ritka légy. Jelentősége miatt kiemelkedik közülük a Pangonius pyritosus Loew. E mediterrán elterjedésű bögöly Magyarország Tabanidae faunájára új fajnak bizonyult, így egyúttal a tájvédelmi körzet egyik fontos természeti értéke lett. 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom