Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)

Tóth Sándor: Adatok a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet kétszárnyú faunájának ismeretéhez, I. Fonalascsápúak (Diptera: Nematocera) • Data to the knowledge of the fly fauna of the Béda-Karapancsa Nature Conservation Area, I. (Diptera: Nematocera) • Beiträge zur Kenntnis der Dipteren-Fauna des Landschaftschutzgebietes Béda-Karapancsa (Süd-Ungarn), I. Unterordnung Mücken (Diptera: Nematocera)

Tanyptera nigricornis Meigen, 1818: Magyarországon meglehetősen ritka, kevés irodalmi adatát Mannheims (1966) közli: Budapest, Mecsek (Márévár-v.). Mivel ezek hegyvidékekről származnak, a tájvédelmi körzetben való felbukkanása a faj elterjedésének ismeretét jól kiegészítő, fontos faunisztikai adat. Kormos-erdő, 1991. V. 21., le*. Nephrotoma aculeata Loew, 1871 : Főleg hegyvidékeinken szórványosan előforduló, a síkságon ritka. Ezért figyelemreméltó, hogy a tájvédelmi körzet 3 pontján is sikerült megtalálni. Boki-gátőrház, 1989. V. 27., 2c* 1$; Hóduna-gátőrház, 1991. V. 22., le* 2$; Kölkedi-nagyrét, 1990. VIII. 4., 19. Nephrotoma appendiculata Pierre, 1919: Egyike a leggyakoribb lószúnyogoknak, nyilt füves területeken, réteken, néha meglepően nagy mennyiségben rajzik. A tájvédelmi körzetben sem ritka, de a kutatás éveiben tömegesen nem jelentkezett. Boki-erdő, 1989. V. 26., 2d" 4$; Boki-gátőrház, 1989. V. 27., 5c* 79; Hóduna-gátőrház, 1991. V. 22., 18c* 59; Karapancsa, 1991. V. 22., lief 59; Kölkedi-nagyrét, 1991. V. 22., 3d-89. Nephrotoma cornicina (Linnaeus, 1758): Szórványosan, főleg sík vidékeken, réteken, erdei tisztásokon fordul elő. A tájvédelmi körzetnek eddig csak 1 pontján fogta Malaise-csapda. Hóduna-gátőrház, 1991. VII. 12., le* 29, MAL. Nephrotoma lindneri (Mannheims, 1951): Sík és hegyvidékeken egyaránt gyakori, a tájvédelmi körzetben azonban csupán egyetlen példánya került elő. Karapancsa, 1991. V. 22., le*. Nephrotoma scalaris (Meigen, 1818): Sík vidékeken sokfelé gyakori, de nem hiányzik a hegyvidékről sem. A tájvédelmi körzetben nem gyakori. Boki-erdő, 1991. IX. 9., 2c* 19; Kölkedi-nagyrét, 1990. VIII. 4., 1Л Nephrotoma scurra (Meigen, 1818): Hazánkban szórványosan, elsősorban homokterületeken található faj. A Természettudományi Múzeum gyűjteményében korábban csak Apafa, Debrecen és Szolnok lelőhelyekről voltak példányok (MANNHEIMS 1966). A Bakonyban a fenyőfői ősfenyvesben találtuk meg (Vály 1983). Különösen nagy számban fodult elő a Barcsi borókásban, az ott gyűjtött teljes Tipulidae anyagnak kereken 80%át ez a faj tette ki (TÓTH 1983a). A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetben való előfordulása tulajdonképpen meglepetésnek számít és a fentiek alapján a tájvédelmi körzet Tipulidae faunájának egyik színező elemének tekinthetjük. Karapancsa, 1990. VIII. 3., 29. Tipula (Tipula) mediterranea Lackschewitz, 1930: Észak-Afrikából, Nyugat-Európából, Ausztriából és Magyarországról ismert lószúnyog, melyet hazánkban a Dunántúlon fogtak. Különösen gyakorinak bizonyult a Bakony hegységben (VÁLY 1983). A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetben való megtalálását nem vártuk. Itteni elkőkerülése a faj elterjedésének egyik legkeletibb pontját jelenti, ezért a tájvédelmi körzet Tipulidae faunájának egyik érdekes tagja. Boki-gátőrház, 1989. IX. 23., le* 29. Tipula (Tipula) oleracea Linnaeus, 1758: Általánosan elterjedt, sokfelé közönséges, a tájvédelmi körzetben főleg ősszel gyakori. Boki-gátőrház, 1989. IX. 23., 8c* 179; Harci-zátony, 1989. IX. 9., 5c* 29; Hóduna-gátőrház, 1991. IX. 5., 69; Karapancsa, 1991. V. 22., 3c* 19; Szúnyog-sziget, 1990. VIII. 4., 7c* 119. Tipula (Tipula) orientális Lackschewitz, 1930; Magyarország minden tájegységén megtalálható, elsősorban a síkságon sokfelé nagyon gyakori lószúnyog. A Tájvédelmi körzetben viszont az eddigi gyűjtések alapján nem látszik gyakorinak. Boki-gátőrház, 1989. V. 27., 4c* 29; Hóduna-gátőrház, 1991. V. 22., 2c* 39; Kölkedi-nagyrét, 1990. VIII. 4., le* 29. Tipula (Yamatotipula) lateralis Meigen, 1818: Magyarországon mindenfelé gyakori kétnemzedékes lószúnyog, melynek a tájvédelmi körzetben csak az őszi nemzedéke került elő, az is csupán kis számban. Bokierdő, 1991. IX. 6., le* 29; Kölkedi-nagyrét, 1990. VIII. 15., 29. Tipula (Yamatotipula) solstitialis Westhoff, 1880: Szórványos előfordulású, elsősorban a sík vidékeken gyűjthető kis számban. A tájvédelmi körzetben inkább ritka. Karapancsa, 1989. VIII. 14., 2c*. Tipula (Lunatipula) vernalis Meigen, 1805: Hazánkban sokfelé megtalálták, helyenként gyakori, a tájvédelmi körzetben azonban inkább ritkának bizonyult. Boki-gátőrház, 1989. V. 26., le*; Kormos-erdő, 1991. V. 21., le* 29. Tipula (Pterelachisus) pseudovariipennis Czizek, 1912: Általánosan elterjedt, főleg hegyvidéki erdőkben helyenként tömeges megjelenésű. A tájvédelmi körzetbean nem gyakori. A személyes gyűjtés mellett a Malaise-csapda is fogta. Hóduna-gátőrház, 1991. V. 22., 19; 1991. VI. 8., le* 19, MAL; Karapancsa, 1991. V. 22., le*. Tipula (Lunatipula) fascipennis Wiedemann in Meigen, 1818: Hegy- és sík vidékeken egyaránt elterjedt, de csak szórványosan található. A tájvédelmi körzetben inkább gyakorinak látszik. Boki-gátőrház, 1989. V: 27., 8c* 159; Hóduna-gátőrház, 1991. V. 22., le* 29; Karapancsa, 1991. V. 22., le* 29. 184