Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)

Nógrádi Sára és Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet tegzesfaunája (Trichoptera) • The Trichoptera of Béda-Karapancsa nature protection area, South Hungary.

I Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 16 I 155-164 I Pécs, 1992 A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet tegzesfaunája (Trichoptera) NÓGRÁDI Sára és UHERKOVICH Ákos NÓGRÁDI, Sára, UHERKOVICH, Ákos: The Trichoptera of Béda-Karapancsa nature protection area, South Hungary. Abstract. More than 37 000 specimens of 36 caddisfly species were collected by light trap, lamp and sweeping. List of collected material is presented. Some comments on interesting or relative rare species is given. Comparing with Trichoptera of other localities on the Great Hungarian Plain is introduced. Bevezető Az Alföld rovarfaunáját viszonylagos egyhangúsága miatt sokkal kevésbé kutatták a múltban, mint hegyvidékeink egyes részeit. Csak egyes kiemelten fontos, természetföldrajzi szempontokból érdekes, természetvédelem alatt álló területei részesültek némi figyelemben (Bátorliget, Hortobágyi NP, Kiskunsági NP, vö. NÓGRÁDI et al. 1990, ÚJHELYI 1983). A hazai tegzesek későn megindult intenzív kutatása az ország valamennyi tájegységére kiterjedt, így a Nagy-Alföldre is. Ez utóbbi fél országnyi területen természetesen a Trichoptera fauna sem olyan gazdag, mint a sokkal változatosabb, sűrűbb vízhálózatú dunántúli vágy északi, nyugati hegyvidéki tájainkon. A 92, Alföldről kimutatott faj a teljes hazai fajszám (199) 46,2 %-a (UHERKOVICH és NÓGRÁDI 1990). A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet környékérői - Hercegszántóról - ÚJHELYI (1971) közölt néhány adatot a hazai Leptoceridákat ismertető cikkében. UHERKOVICH és NÓGRÁDI imént idézett cikke viszont már a tájvédelmi körzet keleti feléből, a Duna bal partjáról ad meg adatokat (Hercegszántó-Karapancsa). Anyag és módszer A tájvédelmi körzet területén anyagjaink nagy részét lámpázással és fénycsapdákkal gyűjtöttük. Nagyobb folyóvizeink mentén és a legtöbb állóvíz körül a nappali hálózás rendkívül csekély eredménynyel jár, így itt ezzel a módszerrel alig próbálkoztunk. Híd lábazatán viszont többször is gyűjtöttünk. Az anyag zömét a két fénycsapda segítségével nyertük. Hercegszántónál, a karapancsai szivattyútelepen felállított fénycsapda 80 wattos higanygőzlámpával működött. Mivel a vizsgálandó víztől csak néhány méterre állt, így feltételezzük, hogy az ott élő fajokat igen nagy arányban befogta, illetve hű képett adott a mennyiségi viszonyokról (természetesen figyelembe véve az egyes fajok eltérő fotoakti155