Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)

Podlussány Attila: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet Rhynchophora (Coleoptera) faunája • Rhynchophora fauna of the Béda-Karapancsa landscape protection area, South Hungary. • Rhynchophora fauna von Béda-Karapancsa Landschaftsschutzbezirk, Ungarn.

Apionidae Apion violaceum Kirby, 1808 - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. & P. L. - Tápnövényei a Rumex-fajok. Palearktikus elterjedésu, hazánkban gyakori. Apion radiolus Kirby, 1808 - Homorúd, Vesszős-hát, 1991. IX. 19. leg. Sz. Gy. - Oligofág-faj, tápnövényeit a mályva-félék közül válogatja: Malva, Lavatera, Althaea. Palearktikus elterjedésu faj, mely hazánkban elterjedt és gyakori. Apion holosericeum Gyllenhal, 1833 - Kölked, Nagy-rét, 1989. X. 13. leg. H. S. (rostálva). Oligofág-faj mely tápnövényeit a Carpinus-fajok közül válogatja. Elterjedése: Európa, Elő-Ázsia. Apion miniatum Germar, 1833 - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. (lórumról egyelve). Tápnövényei a Rumex-fajok. Elterjedése: Európa, Elő- és Közép-Ázsia, hazánkban gyakori. Apion minimum Herbst, 1797 - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. (kecskefűzről kopogtatva); Hercegszántó, Hóduna, 1990. V. 27-28., 1990. VII. 20-22. leg. P. A. (fűzfáról kopogtatva). - Salix-fajokon élő oligofág-faj. Elterjedése: Európa, Elő- és Közép-Ázsia. Hazánk nedvesebb területein, ahol a fűz-félék megtalálhatók ott jelen van ez a szép fekete cickányormányos is. Apion urticarium (Herbst, 1784) - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. & P. L. (csalánról fűhálózva); Hercegszántó, Hóduna, 1990. VII. 20-22. leg. P. A. (csalánról fűhálózva), 1991. V. 22. leg. T. S. - Monofág az Urtica dioica L. növényen. Euroszibériai elterjedésu faj, mely hazánkban közönséges. Apion flavimanum Gyllenhal, 1833 - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. (mentáról hálózva). - Tápnövényei az Origanum vulgare L. és a Mentha-fajok. Elterjedése: Európa, Anatólia és Kaukázus. Apion seniculus Kirby, 1808 - Hercegszántó, Hóduna, 1990. V. 27-28., 1990. VII. 20-22. leg. P. A. (fűhálózva), 1991. V. 22. leg. T. S. - Tápnövényei a Trifolium, Medicago, Vicia, Melilotus es Ononis-fajok. Elterjedt az egész Palearktikumban. Apion detritum Mulsant & Rey, 1859 - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. (fűhálózva). Tápnövényei az Anthémis és a Matricaria-fajok. Elterjedése Észak-Afrika, Európa és Elő-Ázsia. Hazánkban nem gyakori. Apion onopordi Kirby, 1808 - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. & P. L. (bogáncsról egyelve); Hercegszántó, Hóduna, 1990. VII. 20-22. leg. P. A. (fűhálózva). - Tápnövényei az Arctium, Carduus, Cirsium, Onopordum, Centaurea és a Cnicus. Oligofág faj, mely hazánkban nagyon gyakori. Európában, Előés Közép-Ázsiában elterjedt. Apion hookeri Kirby, 1808 - Hercegszántó, Hóduna, 1990. V. 27-28. leg. P. A. (fűhálózva). Monofág a Matricaria inodora L. növényen. Elterjedése: Észak-Afrika, Európa és Elő-Ázsia. Hazánkban gyakori. Ujabban a Matricaria inodora L. (mint veszélyes gyomnövény) kiirtására próbálják e cickányormányos-fajt felhasználni. Apion meliloti Kirby, 1808 - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. (fűhálózva). - Tápnövényei a Melilotus-fajok. Elterjedése: Algéria, Európa, Elő- és Közép-Ázsia és Mongólia. Apion loti Kirby, 1808 - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. (fűhálózva); Hercegszántó, Hóduna, 1990. VII. 20-22. leg. P. A. (árvizes rét hálózva). - Tápnövényei a Lotus-fajok. Palearktikus elterjedésu faj, nálunk gyakori. Apion pisi (Fabricius, 1801) - Homorúd, Vesszős-hát, 1991. VI. 5. leg. Sz. Gy.; Hercegszántó, Karapancsa, 1991. VI. 20. leg. H. S. & S. J. - A Medicago-fajokon él. Palearktikus elterjedésu. Hazánkban gyakori, a lucerna kártevője. Apion aestimatum Faust, 1890 - Hercegszántó, Hóduna-gátőrház, 1991. V. 22. leg. T. S. - Oligofág a Medicago-fajokon. Elterjedése: Európa, Anatólia, Szibéria. Hazánkban gyakori. Apion columbinum Germar, 1817 - Hercegszántó, Hóduna, 1990. V. 27-28., 1990. VII. 20-22. leg. P. A. - Tápnövényei a Lathyrus-fajok. Euroszibériai elterjedésu faj. Hazánkban gyakori. Apion punctigerum (Paykull, 1792) - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. (fűhálózva); Hercegszántó, Hóduna, 1990. V. 27-28. leg. P. A. (fűhálózva). - A pontosan 200 éve ismert faj tápnövényei a Vicia-fajok. Elterjedése: Észak-Afrika, Európa és Elő-Ázsia. Hazánkban gyakori. Apion viciae (Paykull, 1800) - Kölked, Bok-erdő, 1989. V. 2-4. leg. P. A. & P. L. (különböző fák lombozatáról kopogtatva). - Tápnövényei a Vicia és a Lathyrus-fajok. Elterjedt az egész Palearktikumban, hazánkban is gyakori. Apion melancholicum Wencker, 1864 - Hercegszántó, Hóduna, 1990. V. 27-28. leg. P. A. (fűhálózva). - Oligofág a Lathyrus-fajokon. Elterjedése: Európa és Elő-Ázsia. Hazánkban ritkaságnak számít. Apion virens Herbst, 1797 - Kölked, Nagy-rét, 1989. X. 13. leg. H. S. & S. J. (rostálva). Tápnövényei a Trifolium-fajok. Palearktikus elterjedésu faj, mely hazánkban nagyon gyakori. 143