Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet élővilága (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 6., 1992)
Uherkovich Ákos: A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet és kutatása. Előszó a tanulmánykötethez • The Béda-Karapancsa landscape protection area (South Hungary) and its examination. Preface to the volume.
A tájvédelmi körzetben rendszeres meteorológiai megfigyelések nem folytak. Éghajlatát így a fontosabb hazai klimatológiai munkák alapján (pl. BACSÓ, KAKAS és TAKÁCS 1953) tudjuk körvonalazni. Eszerint néhány jellegzetessége a következő: A januári középhőmérséklet 0...-1, a júliusi 21...22 e C. Az évi átlagos hőingadozás alapján középúton helyezkedik el 22...22,5 °C-os értékével a legkontinentálisabb alföldi tájak és a leginkább óceáni hatást mutató nyugati országrészek között. A fagyos napok száma csaknem a legalacsonyabb, a nyári napok száma pedig csaknem legmagasabb itt országos visszonylatban. Az éves csapadékösszeg meghaladja a 600 mm-t. Mivel a tájvédelmi körzet nagyobb részét erdők borítják, ezért a hőmérséklet járása még kevésbé szélsőséges, a levegő pedig nedvesebb, mint a környező erdőtlen területeken. A kutatások megszervezése és célja A dél-dunántúli tájvédelmi körzetek kutatása különböző mértékű volt. A Barcsi Tájvédelmi Körzetet alaposan kikutatták, erre hosszú idő és elegendő pénz állt rendelkezésre. A kutatások eredményeinek nagy része a "Barcsi borókás élővilága I-IV." gyűjteményes kötetekben jelent meg (UHERKOVICH 1978, 1981, 1983, 1985). Ezzel a Barcsi TK legalább olyan jól ismertté vált, mint némelyik nemzeti parkunk, amelyek tudományos feltárására igen sok energiát fordítottak. A Zselici Tájvédelmi Körzet kutatása megkezdődött, egyes eredményeit publikáltuk is, azonban a barcsiéhoz hasonló összefoglaló gyűjteményes kötetek nem jelentek meg innét. Ugyancsak befejezetlen a KeletMecseki Tájvédelmi Körzet kutatása, innét is csak egyes rész-eredményeket közöltek. Gemenci Tájvédelmi Körzetben csak egy-két állatcsoport behatóbb vizsgálata történt meg, önálló publikált dolgozat innét még nincs. A Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzet kutatása éppen arra az időszakra esett, amikor a természetvédelem minisztériumi irányításában alapvető változások zajlottak le. 1989-ben, a kutatások kezdő évében a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium volt a természetvédelem gazdája. Ez évben a pécsi székhelyű Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság felügyelete alá tartozott a tájvédelmi körzet. 1990-ben átvette a Kiskunsági Nemzeti Park (miközben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium lett a természetvédelem legfelsőbb államhatalmi szerve), 1991-ben pedig a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatósághoz került vissza a tájvédelmi körzet felügyelete. Mindhárom felügyeleti szerv a következő intézményeket bízta meg a tájvédelmi körzet kutatásával: Janus Pannonius Tudományegyetem Növénytani Tanszéke (botanikai kutatások, koordinátor: dr. Borhidi Attila tanszékvezető egyetemi tanár). Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya (gerinctelen zoológiai kutatások, koordinátor: dr. Uherkovich Ákos múzeumi osztályvezető). Janus Pannonius Tudományegyetem Állattani Tanszéke (gerinces zoológiai kutatások, ökológiai vizsgálatok, koordinátor: dr. Majer József egyetemi docens). A kutatásokra biztosított pénzügyi fedezet évi mintegy 15-20 kutató terepmunkájának és anyagfeldolgozó munkájának költségeire volt elegendő. A rendelkezésre álló rövid idő és korlátozott pénzügyi lehetőségek miatt a kutatások céljai szerényebbek lehettek, mint voltak korábban, például a Barcsi Tájvédelmi Körzet kutatásánál. 9
