Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Ronkay L. : Adatok a Barcsi borókás kerekesféreg-faunájának ismeretéhez.- Data to the knowledge of the Rotatoria fauna of the Barcs Juniper Woodland, Hungary

Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat 5: 67-70. Pécs, Hungária, 1985. ADATOK A BARCSI BORÓKÁS KEREKESFÉREG-FAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ (ASCHELMINTHES, ROTATORIA) RONKAY László RCNKAY, L.: Data to the knowledge of the Rotatoria fauna of the Bares Juniper Woodland, Hungary. Abstract. Records of 57 species of Rotatoria based on the four year collectings from different small water bodies of the territory. "A Mecsek és környéke természeti képe" kutatási program keretében nyílt lehetőség a Barcsi borókás kisvizeinek mindezideig ismeretlen kerekesféreg-faunáját vizsgálni. Ez a terület igen érdekesnek ígérkezett, hiszen igen változatos, mind folyó, mind állandó és időszakos állóvizekben gazdag, az egyes kisvizek vízkémiai és vegetációs viszonyaikat tekintve erősen különböznek egymástól. A terepmunkát 1980-ban kezdtem meg, 1981-től Dr. Forró László segítségével végeztem gyűjtéseket a Barcsi borókás különböző területein. Ezúton szeretném Dr. Forró Lászlónak és a program szervezőjének, Dr. Uherkovich Ákosban megköszönni igen hathatós segítségüket. A vizsgálatok során a Nagyberek különböző pontjairól, a Szűrűhely-folyás nevű időszakos tavacskából, néhány kisebb erdei lápszemből és a Rigóc-patak menti halastavakból történtek gyűjtések /l. ábra/. A gyűjtéseket 60 pm lyukbőségű selyemszita-hálóval, kvalitatív jelleggel vettem. A terület vizeinek limnológiai viszonyait mesterséges beavatkozások igen erősen befolyásolják, így a vizsgálati időszakban - az aszályos időjárás mellett a Rigóc-patak szabályozásából és a környékbeli alagcsövezesből következően mind a Kagyberekben és környékén, mind a Szűrűhely-folyasban csak késő ősztől kora nyárig, míg az I. sz. halastóban csak az utóbbi két évben volt víz, így a minták túlnyomó többsége is ezekből az időszakokból származik. Egyedül a 9. sz. halastóból van az egész évet átfogó mintasorozat. A Nagyberekből mind a partmenti, növényzettel erősen benőtt részekről, mind a nyílt vízből és a tündérrózsa-hínárosból származnak minták. A Szűrűhely-folyasból csak az 1980-81. évi időszakból van anyag, minthogy ezt követő három évben minden gyűjtési alkalomkor szárazon találtam. A Rigóc-patak menti halastavakból döntően a partmenti részekről történtek a gyűjtések. A terület vizeinek limnológiai viszonyaival /és mikroflórájávai/ KÁDÁR /1983/, UHERKOVICH /1976, 1978, 1981/, Valamint UHERKOVICH és KÁDÁR /1983/ foglalkozik, eredményeiket itt nem kívánom részletezni. Összefoglalóan az mondható el, hogy a Barcsi borókás állóvizeinek kémhatása enyhén savanyú, míg a Rigóc-patak és a hozzá kapcsolódó halastavak kissé lúgos kémhatásúak és sótartalmuk is magasabb. Hazai, hasonló típusú lápos vizek mikrofaunajárói VARGA /1956/ közölt adatokat. A feldolgozás során KOSTE /1978/ munkáját vettem alapul. 67