Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)
Borhidi A. - Juhász M.: Egy új növénytársulás a Barcs tájvédelmi körzetben: Ranunculo flammulae-Gratioletum oficinalis Borhidi et Juhász ass. Nova.- A new plant community in the Nature Conservation Area of Barcs, Hungary: Ranunculo flammulae-Gratioletum officinalis Borhidi et Juhász, ass. Nova
50-70 cm-re megnövő fajok, mint Lycopus europaeus, Agrostis canina, Carex vesicaria, Mentha arvensis, Bidens tripartita, Peucedanum palustre stb. A gyep által üresen hagyott felületeket - különösen a nedvesebb, nyáron sem teljesen kiszáradó termőhelyeken - 10-20 $-os mohaszint boríthatja, amelynek Sphagnum palustre, Aulacomnium palustre, Mnium marginatum, Atriclium undulatum stb. a jellemző fajai /vő. BOROS 1926, GALAMBOS 1981/. Az asszociáció jellemző fajkombinációja 17 felvétel /1. táblázat/ alapján a következő: jellemző fajok G-ratiola officinalis V Ranunculus flammula V Eleocharis carniolica I Ludwigi.a palustris I differenciális fajok Hydro cotyie vulgaris III Veronica scutellata III Sphagnum palustre I Az sszociáció típusállománya az 1. sz. táblázat 2. sz. felvétele. A társulás cönológiai helye A Ranunculo flammulae-Gratioletum officinalis asszociáció általános megjelenési formája, fiziognómiája alapján két asszociációcsoport társulásaihoz hasonlít: a Littorellion W. KOCH és a Nanocyperion W. KOCH asszociációcsoportokhoz. A Littorellionba Nyuga,- és Közép-Európa atlantikus és szubatlantikus klímájú területein élő, oligotrófvízjel öntözött, savanyú kavics- vagy homokpartokon kialakuló iszaplakó növénytársulásokat sorolják, amelyek jellemzője, hogy többnyire évelő és acidofil vagy legalábbis acidoklin növényfajokból állnak. Ezek KOCH /1926/ és OBERDÖRFER /195 7 , 1977/ szerint a következők: Littorelletea ill. jellemző fajok Juncus bulbosus Littorella uniflora Myriophyllum altemifolium Elatina hexandra Sparganium angustifolium Deschampsia setacea luronium natans Littorelletalia differenciális fajok Veronica scutellata III H'itella flexilis Drepanocladus fluitans jellemző fajok Isoëtes lacustris Isoëtes tenella Eleocharis aciculs.ris Subularia aquatica Pilularia glubulifera Eleocharis multicaulis Descbampsia rhenana Myosotis rehsteineri Littorellion differenciális fajok V III Ranunculus flammula Hydrocotyle vulgaris Sedum villosum Galium palustre ssp. reuteri Végigtekintve a fenti fajlistán nyilvánvaló, hogy a valódi Littorelleteafajok nem fordulnak elő a hazai flórában. Ez azt jelenti, hogy a szubatlantikus nyugat- és közép-európai klímában kialakult a fajoknak egy olyan csoportja, amely specializálódott a littorelletea jellegű termőhelyek benépesítésére, s ott társulások kialakítására. Ezzel szemben Belső-Somogyban a mezoklimatikus és edafikus körülmér.yek összjátéka csak olyan elszigetelt ás kis területre kiterjedő foltokban hozott létre Littorelletea Jellegű termőhelyeket, hogy arra a nyugateurópai flóra megfelelő fajai át nem terjedhettek, a helyi flórából pedig spe62
