Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Forró L.: A Barcsi borókás ágascsapású rákjai (Crustacea, Cladocera). - The Cladocera (Crustacea) fauna of the Juniper Woodland at Barcs, Hungary

Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat 5: 85-87. Pécs, Hungária, 1985. A BARCSI BORÓKÁS ÁGASCSÁPŰ RÁKJAI (CRUSTACEA, CLADOCERA) FORRÓ László FORRÓ, Ъ. : The Cladocera /Crustacea/ fauna of the Juniper Woodland at Barcs, Hungary. Abstract. Prior to the present study this region has not been stu­died, though the various small water bodies /fish ponds, ponds, swamp ponds/ are of particular interest from limnological and zoological points of view, respectivelly. Collectings were made since 1980, 50 cladoceran species were recorded. Bevezető A Dunántúlon található kisvizek mikroszkopikus rákjairól nagyon kevés adat található a hazai szakirodalomban. Különösen érvényes ez a Barcsi borókás eseté­ben, hiszen mindeddig egyetlen adatot sem közöltek az itteni vizek kisrákfaunájá­rói. Munkámat "A Mecsek és környéke természeti képe" c. kutatási programba 1981­től bekapcsolódva végeztem. Itt szeretnék köszönetet mondani Dr. Uherkovich Ákosnak munkám támogatásá­ért, valamint kollégámnak, Dr. Ronkay Lászlónak, aki a minták jelentős részét gyűjtötte. Természeti viszonyok A Barcsi borókás tájvédelmi körzet Pécstől mintegy 60 km-re nyugatra, Somogy megye déli részén fekszik. A 5417 hektáros terület a 110-150 m tengerszintfeletti magasságú deflációs síksághoz, az ún. Belső-Somogyhoz tartozik. Felületét pleisz­tocén eredetű homok fedi, a savanyú kémhatású /pH=5,6-6,9/ kémhatású homok fel­színén humuszos homoktalajok és rozsdabarna erdei talajok alakultak ki. A mélye­désekben néhol vastag agyagréteg halmozódott fel másodlagosan, amely a vizek le­szivárgását akadályozza. Az ilyen helyeken időszakos vízállások, kisebb-nagyobb lápok, állandó vizű kis tavak alakultak ki. A terület limnológiai viszonyairól KÁDÁR /1985/ közölt adatokat. Patak, ha­lastó, időszakos és állandó vizek egyaránt megtalálhatók itt, amelyek jelenlegi állapotát a klimatikus viszonyokon túl emberi beavatkozások is nagymértékben meg­határozzák. A Szűrűhely-folyás nevű tavacska időszakos kisvíz, savanyú kémhatású /pH 6-7 között/, sótartalma nagyon alacsony: vezetőképessége 100 ;uS.cm~ körüli /KÁDÁR 1985/. Hasonló kémiai tulajdonságok jellemzik a Nagyberek vizeit, amely azonban az állandó vizek közé tartozik. A terület legjelentősebb vízfolyásának, a Rigóc­pataknak vizét - évtizedekkel ezelőtt - mesterséges halastó láncolattá duzzasz­tották fel. Ezeknek a tavaknak - vízrendezési okok miatt - a vízellátása szélső­séges. KÁDÁR /1985/ mérései szerint a halastavak vize lúgos kémhatású /pH=7-9,3/, 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom