Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Juhász M. - Szerdahelyi T. - Szollát Gy.: Természetvédelmi gondolatok a Barcsi tájvédelmi körzetben - botanikai tapasztalatok alapján. - Natural conservation troubles in the Preservation Area of Barcs (Hungary) – on a stand of botanists’ experiences

az ún. "Dagonya", - amely a nagymértékű beavatkozások ellenére is olyan fajokat tudott megőrizni, mint a Sphagnum palustre, Ludwigia palustris, Salvinia natans, Hemerocallis stb. - megérdemelné, hogy környékén megpróbáljuk rekonstruálni az eredeti állapotot, ami a fiatal erdeifenyves égeresre cserélését és a vaddisznók ismétlődő intenzív kártételének korlátozását jelentené. Feltétlenül meg kell melíteni, hogy aggasztó mértékben szaporodik, terjed az egész területen egy advantív gyomnövény, a Phytolacca americana. Az ültetett erdeifenyvesekben néhol már tömeges, de behatol az égeresekbe, tölgyesekbe stb. is. Jellegzetes, hogy a bolygatatlanabb helyeken kevésbé vagy alig telepszik meg: a nyíres-borókás-tölgyesekben, és főleg a zárt homoki gyepekben például jobbára csak a kivágott fák ke hadó tuskójában és közvetlen közelében versenyképes. Irtására mindenképpen módszert kellene kidolgozni, ha a képében jelentkező és fokozódó degradációt vissza akarjuk szorítani. A következő fontos észrevétel a magasfeszültségű távvezetékkel kapcsolatos, amely nyugat-keleti irányban szeli át a tájvédelmi körzetet. Az utóbbi években a védett területre nyugatról belépve mintegy 1,8 km-en kb. 30 m széles pasztában legyalulták a növényzetet alóla, az így nyert anyagot a farönkökkel együtt két oldalra halmozták, ami elgátolta a vizek természetes folyását. E műveletek a Hemerocallis egy élőhelyének és egy Sphagnum-foltnak az eltüntetését eredményezték. Véleményünk szerint, hogy a fák lombkoronája ne zavarja a távvezetéket, elegendő kell legyen egy keskenyebb sávban és csakis a fák kivágása - különösen a védett területen! A beavatkozás romboló hatását még fokozta, hogy a létesített széles növénymentes sávot kukoricával bevetették, amihez esetleges műtrágyázás és gyomirtószerrel való kezelés is tartozhat. Hangsúlyozzuk, hogy egy ilyen nagyértékű területen az előbbiekben felsorolt beavatkozások a természetvédelem céljaival és rendelkezéseivel ellenkezők, ezért feltétlenül elkerülendők. Említést érdemel a Nagyberekben megfigyelhető tömeges égerpusztulás, ami máshol nem tapasztalható ilyen mértékben a tájvédelmi körzet területén, így valamilyen lokális hatásra kell gyanakodnunk. Az éger mikorrhiza kapcsolatban él bizonyos sugárgombákkal és meglehet, hogy e szimbiózis megbomlása okozza a fák pusztulását /JAKUCS ex verbis/. Az okok kiderítése alapos vizsgálatokat igényelne, az ún."savas esők" felelőssége kevéssé valószínű, mivel területünkön, úgy tűnik, nincs egyéb jele a légszennyezésnek, a fák ágait például helyenként vastagon borítják az ilyen károsító hatásra érzékeny zuzmók. Az "ősborókással" kapcsolatban megjegyezzük, hogy ez - legalábbis nagyrészt - nem ősi, hanem klimax erdőtársulások leromlása /főként erdészeti kezelés és legeltetés/ folytán kialakult állapot, ami a visszaerdősölés felé halad /HORÁNSZKY ex verbis, vö. BORHIDI 1958/, így fenntartása csak állandó mesterséges beavatkozással lehetséges. Irodalom BORHIDI, A. /1958/: Belső-Somogy növényföldrajzi tagolódása és homokpusztai vegetációja. - Magyar Tud. Akad. Biol. С

sop. Közi. 1: 343-378. BOROS, Á. /ined./ Kéziratos útinapló, 1915-1972. TTM Növénytár. Authors' address: Tibor Szerdahelyi György Szollát /Miss/ Magdolna Juhász Natural Hisrory Museum H-r7401 Kapó svár H-1476 Buda.pest P.O. Box 70 P. 0. Box 222 243