Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Uherkovich G. - Szilvágyi L.: Kiegészítő adatok a Barcsi borókás (Somogy megye) vizeinek algavegetációjához. - Further data to the algal vegetation of Barcs Juniper Woodland, Hungary

Kiegészítő adatok a Barcsi borókás (Somogy m.) vizeinek algavegetációjához UHERKOVICH Gábor—SZILVÁGYI László A Barcsi borókás vizei többségükben kis pH-értékű, kis vezetőképességű, oligohalobikus vizek. Az ilyen vizek Magyarországon viszonylag ritkák. Már egyedül ez a körülmény is indokolttá teszi limnológiai-algológiai kutatásukat. A terület azonban ezek felül természetvédelem alatt is áll, s ez fokozottan indokolja részletes természettudományos kutatását, ezen belül vizei élővilágának feltárását. A vizek mikroszkopikus szervezeteinek és különösen az algáknak jelentős hányada a környezeti hatások változására érzékenyen reagáló indikátorszervezet. így a terület algavegetációja jelenlegi összetételének feltárása egyben jó összehasonlító bázist biztosít a területen a jövőben esetleg bekövetkező változások felmérésére is. A Barcsi borókásban viszonylag kis területen változatos vízi biotópok vannak egymás mellett. Egy állandó vízfolyás, a Rigóc-patak és az ezzel táplált egykori halastavak sora, mely utóbbiak a terület mostani jellegének megfelelően megszűntek halastavak lenni, egy csak alig savanyú, de azért kis vezetőképességű víztípust képviselnek, amely időszakosan még némi eutrofizálódásra is hajlik. Valamivel savanyúbb az állandó vizű Macsila-láptó. Határózattabban a savanyú vizekhez sorolhatók a terület átmeneti lápjai, amelyek között van nagyobb szabad víztükrű, mint a Nagyberek és annak ún. Tündérrózsás-tava, avagy kisebb víztükrű, tőzegmohás szegélyű erdei tavacska, a Szűrűhely-folyás; úgyszintén egykori vasúti kübikgödrökből és részben természetes mélyületekből hosszú évtizedek alatt kialakult átmeneti láp kevés szabad vízfelülettel, mint a Tíva-tó és a Potonyi-rét lápja és végül zsombékos, tőzegmohás átmeneti láp, mint a Nagyberek keleti szegélye. Ezen vizek többjét megelőzőleg már részletesebben tanulmányoztuk /UHERKOVICH 1976, 1978a, 1981, UHERKOVICH-KÁDÁR 1983/. Ez a mostani dolgozatunk a terület két olyan vizéről ad alapvető algaelőfordulási adatokat, amely vizeket eddig még nem tanulmányoztunk: a Potonyi-rét lápja, a Nagyberek tőzegmohás keleti szegélye. Másrészt a terület előzetesen már vizsgált néhány további vizéről is adunk itt kiegészítő- alga előfordulási adatokat: Tündérrózsás-tó a Nagyberekben, Rigóc-patak a tavak felett, az egykori halastó-sor utolsó tagja, Macsilla-láptó. Jelen dolgozatunk összesen 324 algataxon előfordulási adatait tartalmazza a fenti vizekből. A legtöbb taxon az Euglenophyte /66/, a Bacillariophyceae /74/, a Chlorophyceae /78/ és a Conjugatophyceae /43/ csoportokból volt anyagunkban képviselve. A vizsgált vizek savanyú jellsgét és oligohalobikus voltát hangsúlyozzák a kovamoszatok közül a nagyobb fajszámmal képviselt Eunotia és Pinnularia nemzetségek, továbbá a Conjugatophyceae taxonok. A viszonylag sok Euglenophyta-taxon többsége a Rigóc-patakból került elő, itt valószínűleg a szerves szennyeződés, a szaprobitás szintjének némi emelkedésére utaló jelenségről van szó. A természetvizsgáló, le a hazai tájak minden más kedvelője is szívesen venné, ha a Barcsi borókás vonzó egésze és benne az érdekes vízi biotópok is mostani együttességükben származnának át utódainkra, s ha majd az egykoron végzett ellenőrző vizsgálatok a mostanival közel azonos élővilágot találnának itt. Ehhez azonban szükséges volt a mostani állapot felmérése. Authors' address: Dr. Gábor Uherkovich Dr. László Szilvágyi H-7623 Pécs H-7632 Pécs Rét u. 39.III.7. Hajdú Gy. u. 14. 20