Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Józan Zs.: A Barcsi borókás fullánkos (Hymenoptera, Aculeata) faunája, II. - The Aculeata (Hymenoptera) fauna of the Barcs Juniper Woodland, Hungary

Anthophoridae Nomada albcguttata HERRICH-SCHÄEEER. 1339 - 2: 1983.

V.17. 1 9, 4: 1985.V.17. 1 o, 6: 1983

.V. 17. 1 P, 17: 1983 .7.17. 1 p 1 c* ~ Ez a homokkedvelo faj a borókás területén elterjedt. A nyílt homokfelületeken repkedve keresi a gazdaállata fészkelőhelyét . Nomada distinguera MORAWITZ, 1873 - 18: 1983.

V.17. 1 Q, 19: 1983.

V.17. 1 ó\ Minuartia viscosa. - A borókásban a nyílt homokfelületeken került elő. Egyik jellemző Nomada faj a vizsgált területen. Nomada fucata PANZER, 1798 - 4: 1983.

VI.26. 1 p - A Dél-Dunántúlon kötött talajú területeken szélesen elterjedt, bár nem közönséges. A borókásban ezideig ritkának, bizonyult. Nomada lineola PANZER, 1798 - 6: 1983.

V.17. lo- Elterjedése és gyakorisága a Dél-Dunántúlon és a vizsgált területen az előző fajjal egyezik meg. Nomada minuscula NOSKIEWITZ, 1930 - 16: 1983

.V.17. ló"- Magyarországon mindössze 3 lelőhelyét közölték /MÓCZÁR - SCHWARZ 1968/. A Dél-Dunántúlon 12 helyen gyűjtöttem. Eeltételezhető, hogy hazánk más tájain is elterjedt, de mindenütt rendkívül kis populációkban. Nomada posthuma BLÜTHGEN, 1949 - 5: 1982.

VIII.18. 1 p, G-ypsophila muralis. A közlemény első részében közölt fúrva PANZ. faj borókásban előkerült példánya behatóbb vizsgálat után téves határozásnak bizonyult, az ott közölt lelőhely erre a fajra vonatkozik. Ritka, Közép-Európából leírt faj. Hazánk faunájára új. Az itt közölt lelőhelyén kívül még gyűjtöttem Külső-Somogyban is /Somogyaszaló: Deseda, 1978.

VI.4. 2 o, 1981.V.30. 1 p, 1983.V.7. 1 P, Quercetum petraeae-cerris/. Az ismertté vált lelőhelyek alapján hideg- és nedvességkedvelőnek bizonyult. Nomada sexfasciata PANZER, 1799 - 16: 1983

.V.17. 1 0 - A borókás területén a gazdaállathoz hasonlóan /Eucera fajok/ ritka. A Dél-Dunántúl kötött talajú részein gyakori. Eucera tuberculata /EABRICIUS, 1793/ - 16: 1983.V.17. 2 <?, 20:^1983^.17. 1 Q. - Hazánk minden tájegységében gyakori. A borókásban meglehetősen szórványosan repül. Amegilla bimaculata /PANZER, 1798/ - 1: 1983

.VI.30. 1 о, Jasione montana. A borókás xerotherm biotópjainak jellemző faja. A Dél-Dunáníúlon másutt csak a Balaton déli partjának homokturzás sávjában közlik előfordulását /MÓCZÁR M. 1958/. Saját gyűjtéseim során Kőkúton és a Mecsekben /Cserkút/ került elő. Hazánkban másutt is a homokterületekre jellemző. Ceratina callosa /FABRICIUS, 1794/ - 5: 1983.

VI.26. 1 ó", 19: 1983.

V.17. 1 P, Stenactis annua, Ranunculus sp. - A borókás szegélytársulásaiban szórványosan került elő. Ceratina cyanea /KIRBY, 1802/ - 5: 1983.V.17. 1 <?, 6: 1983.

VI.30. 1 c_, 17: 1983.

V.17. 2 o_, Stenactis annua, Potentilla argentea. - Az előző fajnál gyakoribb, elsősorban a melegebb biotópokban repül. Összegzés A Barcsi borókás Apoidea faunája nem olyan gazdag, mint azt a Sphecoidea faunáról megállapíthattuk. A vizsgálatok legfőbb eredménye néhány faunisztikai újdonság, érdekesség mellett az volt, hogy rávilágított a borókás sajátos faunisztikai viszonyaira. A kimutatott karakterfajok és színező faunaelemek mellett néhány más fontos vonásra is fény derült. A borókás acidofil tölgyeseinek tavaszi aszpektusa a méhfauna tekintetében igen szegényes. Az egyes fajegyüttesek, nemek illetve alcsaládok a megismert faunában igen eltérő arányban részesednek, amennyiben a Dél-Dunántúl általános fauna-összetételéhez hasonlítjuk. A későbbi vizsgálatok a faunaképet módosítani fogják, de a fő vonásokat nem fogják lényegesen megváltoztatni. 186