Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Wéber M.: Adatok a Barcsi borókás Dolichopodidae (Diptera) faunájához. - Data about the Dolichopodidae (Diptera) fauna of the Juniper Woodland at Barcs, Hungary

Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat 5: 145-150. Pécs, Hungária, 1985. ADATOK A BARCSI BORÓKÁS DOLICHOPODIADE (DIPTERA) FAUNÁJÁHOZ WÉBER Mihály . ." WEBER, M.: Data about the Dolichopodidae /Diptera/ fauna of the Juniper Wood­land* at Bares, Hungary. Ab stract. Author publishes 45 species represented by 130 males and 134 females of Dolipodidae /Diptera/ from the area. These are the first pub­lished Dolipodidae data from the Preservation Area and from the Praeillyri­cum /South Transdanubia/, too. Comparations are made between the fauna of the Juniper^Woodland,/of Kiskunság National Park and Hortobágy National Park. Hazánk Dolichopodidae faunájáról mindezideig csak kevés közlemény jelent meg. THADHAMMBB. /1899/, valamint PIbbICH /1914/ adatait kivéve csak az Asyndetus genus fajainak hazai előfordulásáról, valamink, a Hortobágyi Nemzeti Park Dolichopodidae faunájáról jelent meg közlemény a szerző tollából /WÉBER 1980, 1983/. A Természet­tudományi Múzeum Állattára, a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum Dolichopodi­dae gyűjteményének meghatározása és a Kiskunsági Nemzeti Park Dolichopodidae fau­nájának feldolgozása - de még nem közölt adatai - módot adnak arra, hogy a Barcsi borókás faunáját összehasonlító módon vizsgáljam. Magyarországon az eddigi adatok szerint 212 faj előfordulásáról van tudomá­sunk. A Barcsi borókásban 44 faj került elő: 130 hím és 134 nőstény példányt gyűj­töttek. A Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztálya.és Dr^ Uherkovich Ákos muzeológus hathatós támogatása következtében lehetívé 4 *vált, hogy a Barcsi bo­rókás Diptera faunájáról már eddig is több közlemény lásson napvilágot. Ezzel a dolgozattal az eddig közölt családok száma is növekszik. A Barcsi borókásban a Dolipodidae fajok egyedszáma feltűnően kevés. Ez egyéb­ként általában országszerte tapasztalható, csak nagyon kevés taj esetében találko­zunk tömeges megjelenéssel. Fejlődésüket általában nem ismerjük. Lárváik többnyire a talajban ragadozó életmódot folytatnak. Az imágók is ragadozók. Élőhelyük nagyon különböző. Egyes fajok inkább a hegy- és dombvidékeken fordulnak elő, mások inkább az Alföldön. Nagyon gyakori, hogy az Alföldön gyakori faj előkerül hegyvidékeinken és fordítva is. Feltételezhető, hogy a Barcsi borókásban eddig gyűjtött fajokon kívül még mások is élnek, mint ahogy hazánk egészének területére vonatkozóan is még 114 faj előfordulása lehetséges. A Barcsi borókásban gyűjtött 44 faj egyúttal a Praeillyricum faunajárásra vo­natkozó első hazai faunisztikai adat is. A Barcsi borókás, a Kiskunsági Namzeti Park és a Hortobágyi Nemzeti Park fau­nájának összehasonlítása az alábbiakat eredményezi: A Barcsi borókás, valamint a két nemzeti park faunájában a közös fajok száma 21 /47,7 fi/. A Barcsi borókás és a Kiskunsági Nemzeti Parkban 36 faj közös /81,8 fi/, a Hortobággyal 22 faj közös /50 fi/. Csak a Barcsi borókásban előforduló fajok száma' 7/15,9 fi/. Ezekből az adatokból kiderül, hogy a Barcsi borókás Dolichopodi­dae faunája közelebb áll a Kiskunsági NP faunájához, mint a Hortobágyi NP-éhoz. A két nemzeti parkban nem mutatták ki a következő, itt előforduló fajokat: Dolicho­145

Next

/
Oldalképek
Tartalom