Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Majer J.: A Barcsi borókás katonalégy (Stratiomydae), kószalégy (Rhagio nidae) és rablólégy (Asilidae) faunája (Diptera). - Stratiomyidae, Rhagionidae and Asilidae (Diptera) fauna of the Juniper Woodland at Barcs, Hungary

Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat 5: 139-144. Pécs, ]|ungaria, 1985. A BARCSI BORÓKÁS KATONALÉGY (STRATIOMYIDÀE), KÓSZALÉGY (RHAGIONIDAE) ÉS RABLÓLÉGY (ASILIDAE) FAUNÁJA (DIPTERA) MAJER József MAJER, J.: Stratiomyidae, Rhagionidae and Asilidae /Diptera/ fauna of the Juniper ¥oodland at Barcs, Hungary. Abstract. Author summarized his ecological and faunistic investigations carried out in Juniper Woodland at Bares concerning three fly families. Leptharthurus brevirostris MEIGEN, 1804 and Cyrtopogon lateralis /FALLEN, 1804/ proved to be new for Hungarian asilid fauna. A Barcsi borókás előző köteteiben már találtunk adatokat a terület egyenesbábrésű légyfaunájárói /CSIBY 1981,'TÓTH 1976, WEBER-1981j 1983/. Az Orthorrhapha had 11 családjából csak ket.tő fajai nem kerültek elő,' így a kétszárnyúaknak ez a csoportja igen jól kikutatott a tájvédelmi körzetben. A hiányzó Acroceridae és Lonchopteridae család együttesen csak 11 hazai fajt-foglal magába, többségükben igen ritkák, így hiányuk nem meglepő. A legyek homlokrése

s családsorozatából /Cyclorhhapha/>:2 csalát /Hippoboscidae és Tachinidae/ kerül feldolgozásra ugyanebben a kötetben. Ugyancsak kevés az adat a Nematocera alrendből, ebből mindössze 2 szerepel /TÓTH 1981, 1983/. így a hazánkból kimutatott 80 légycsaládból összesen 13 került feldolgozásra. . A terület dipterológiai к u t. а. г á s á.n ,a jte ökológiai háttere A tájvédelmi körzet ökológiai viszonyait a korábbi dolgozatok részben már ismertették. Néhány dolgozat jelentős segítséget adott, elsősorban a vízi biotópok megismeréséhez /UHBRKOVICH 1981, KÁDÁR 1983, UHBRKOYICH-KÁDÍR 1983/. Az általam vizsgált, dipterológiai szempontból fontosnak tartott területekre az alábbiak jellemzők /zárójelben a lelőhely jelölése a térkép - 1. ábra - 'ezer rint/: 1. Nyílt vízfelszíne területekj Nagyberek /2/, Hosszúfüzi-tó /3/, Tíva-tó /2/, Szűrűhely-folyas /4/.^Állandó és időszakos vizek. Vízszintjük erősen függ a < csapadék mennyiségétől és a szomszédos halastó vízigényétől. A sekély, szeszélyes vízállású vizek kedvező biotópul szolgáltak a Oulicidae, Chironomidae. Limoniidae, Psychodidae, Simulidae stb. vízben fejlődő Nematocera családok egyedeinek! Állandó vizűnek csak a Nagyberek mondható /azonban olykor ez is kiszáradt, pl. 1983. őszén/, azonban nyílt vízfelszíne szinte teljesen eltűnt. A vizsgált vizek átlagos mélysége 40-80 cm között van. 2. Nedves, mocsaras vízparti területek: Nagyberek /l/, Tíva-tó /2/, Hosszúfüzi-tó /3/, Szűrűhely-folyás /4/, Csikota /6/, Macsila /9/. a. Lemno-UtricularietuTu társulása a kopoltyúval rendelkező kétszárnyú lárváknak biztosít élőhelyet. b. A nádasok /Scirpo-Phragmitetum/ többnyire csak az állandó vizű tavakon al139