Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága, IV. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 5., 1985)

Merkl O.: Adatok a Barcsi borókás tájvédelmi körzet katicabogár (Coccinellidae) és álböde (Endomychidae) faunájához (Coleoptera).- Data to the coccinellid and endomychid (Coleoptera) fauna of the Barcs Juniper Woodland nature preservation area, Hungary

Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat 5: 105-115. Pécs, Hungária, 1985. ADATOK A BARCSI BORÓKÁS TÁJVÉDELMI KÖRZET KATICABOGÁR (COCCINELLIDAE) ÉS ÁLBÖDE (ENDOMYCHIDAE) FAUNÁJÁHOZ (COLEOPTERA) MERKLOttó MERKL, 0.: Data to the coccinellid and endomychid /Coleoptera/ fauna of the Barcs Juniper ¥oodland nature preservation area, Hungary. Abstract. An annotated list of 38 species of Coccinellidae and 4 species of Endomychidae from the area is presented. A schematic map of the investigated area and 5 UTM-maps showing Hungarian localities of 5 species are given. A vizsgált terület: földrajzi és növénytani viszonyok A Barcsi horókás Somogy-megye délkeleti részén, a Dráva közelében fekszik. 3417 hektáros területén 1974-ben - Magyarországon negyedikként - tájvédelmi körzetet létesítettek. Közigazgatásilag Barcs városhoz, valamint Darány, Drávatamási, Istvándi és Kastályosdombó községekhez tartozik. A védett területen belül fekvő Középrigócot Barcshoz csatolták. A tájvédelmi körzet alapkőzetét mészben szegély, buckákat és mélyedéseket formáló pleisztocén futóhomok alkotja, amelyen savanyú kémhatású rozsdabarna erdőtalajok, illetve az expizíciótól és a talajvízszinttol függően láptalajok és homoki váztalajok alakultak ki. A csapadék évi 780-830 mm. Az évi hőmérsékletingadozás /július 20-22 °C, január -1 °C középhőmérsáklet/ viszonylag alacsony, a napi- ingadozás azonban igen szélsőséges lehet. A terület nagy része erdészetileg kevéssé értékes, mezőgazdaságilag pedig csaknem hasznosíthatatlan; tájképi, botanikai és zoológiai értékei annál jelentősebbek. Hasonlóan Magyarország számos más, "természetes" vegetációjához, a Barcsi borókás ősinek tűnő képe valójában emberi behatás eredménye. A terület uralkodó növénytársulása eredetileg cseres-tölgyes volt, mára azonban csak maradványaiban maradt fenn. Helyét az irtások, majd a legeltetés nyomán elnyíresedett kocsányos tölgyesek, borókas-nyírések; telepített, de már spontán újuló erdei fenyvesek, a buckatetőkön ezüstperjés gyepek foglalták el. A mélyebb fekvésű részeken lápta^- : vak, tőzegmohás átmeneti lápok, égeres láperdők találhatók. Égeres kíséri a tájvédelmi

1 körzet patakjait is. Részletes növénytani jellemzés helyett itt a következő összefoglaló publikációkra utalok. Alapvető BORHIDI /1958/ dolgozata. JUHÁSZ /1983/ az edényes növényeket, GALAMBOS /1981/ a mohokat, GALLÉ /1978/ a zuzmókat, VASS /1978/ a mikroszkopikus gombákat, UHERKOVICH /1978, 1981/ és UHEEZOTICH - KÁDÁR /1983/ pedig az algákat dolgozta fel. Megjegyzendő, hogy a Barcsi borókás növényföldrajzilag a nyugat-balkáni flóratartomány /Illyricum/ dél-dunántúli flóravidékének /Praeillyricum/ somogyi flórajárásába /Somogyicum/ tartozik. 105