Borhidi Attila: A Zselic erdei (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4., 1984)

geit a földfelszíni tényezőkkel kapcsolatban. A Dennai-erdőben 7, a Ropolyi-erdobén 4 km területen erdőtipus térképezést végeztünk. Az egyes növénytársulásokról alkotott képet a florisztikai spektrum kiszámításával is igyekeztem teljesebbé tenni. Megkíséreltem továbbá, hogy az egyes társulásokat és erdőtípusokat CSAPODY-HORÁNSZKY-PÓCS-SIMON-SZODPRIDT-TALLOS /1962/ ökológiai csoportjaival is jellemezzem, mivel ez valós és érzékeny képet ad a társulás ökológiai sajátosságairól. Zselici tapasztalataim alapján az ökológiai csoportokban szereplő néhány fajt átértékeltem, ez azonban lényeges változást nem jelent. Az erdőtípusok környezettani viszonyainak megismerésére talajvizsgálatokat végeztünk. Ennek keretében a szelvények helyszíni qualitativ értékelésén kivül a pH /vízben és KCl-ben/, а СаССи, a mechanikai összetétel /durva homok, finom homok, agyag, iszap/, az összes sótartalom, az 5 órás vízemelés, az Aranyféle kötöttségi szám, a humusztartalom, a hy és y, értékének meghatározása történt meg. A talajvizsgálatok eredményei 20 db. 2 m-es szelvény és 10 db. 1 m-es fúrás mintáinak mintegy 1500 elemzésén alapulnak. A különböző erdőtípusok mikroklíma viszonyainak vizsgálatára a dennai erdőben két alkalommal - tavasszal lombfakadás előtt és nyár közepén - végeztünk 32-32 órás összehasonlító jellegű mérést 11 mérőállomáson.Az egyes mérőállomásokon két szintben /10 és 20 cm-en/ a a talaj hőmérsékletét, 3 szintben /a föld felszínén, 10 cm és 1 m magasságban/ pedig a levegő hőmérsékletét mértük. Ezenkívül párolgást, relatív légnedvességet, fényerősséget 10 cm magasságban, szélerősséget pedig 1 m magasságban észleltünk. A mérések eredményei mintegy 6000 észlelésen alapulnak. A gyakorlati erdészeti vizsgálatok keretében állományszerkezeti vizsgálatokat és egyes erdőtípusok legszebb állományaiban, mint "célállományokban", valamint a problematikus és rontott állományokban tájékozódó jellegű fatömegméréseket végeztünk. . Az egyes erdőállományok állapotának helyes értékelésére és a beavatkozás megfelelő módjának megállapítására erdészeti levéltári kutatásokat is végeztünk A különböző erdők korának, korábbi kezelésének, a termőhely történetének kiderítésére ötven évre visszamenőleg tanulmányoztuk a telekkönyveket, erdészeti ütemterveket, illetve feljegyzéseket. A módszerek A cönológiai felvételeket a középeurópai növénycönológiai irányzathoz /BRAUN-BLANQUET 19^8, 1951/ tartozó magyar növénycönológiai iskola módszereivel készítettük /SOÓ 1930, 1962, ZÓLYOMI 1У51/. A felvételi próbaterületek nagyságát minimiareal-vizsgálatokkal állapítottuk meg, és egységesen a 20x20 m-es négyzetet találtuk optimálisnak. A felvételi négyzeteket megjelöltük és állandó négyzetekként kezeltük. 1957-től 1960-ig minden év különböző szakaiban vizsgáltuk s így minden egyes felvétel a kora tavaszitól késő őszig a teljes vegetációs periódus.aszpektus-viszonyait és növényi összetételét magában foglalja. A felvételi anyag moháit Dr.BüROS Ádám, a biol. ^tud. doktora határozta meg, illesse őt érte hálás köszönetem. Az egyes társulásokon belül az erdőtípusokat összevont' A-D értékekkel külön differenciális táblázatban is bemutatjuk. A társulások hasonlóságának, il8