Borhidi Attila: A Zselic erdei (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4., 1984)

Ny-Ukrajna/, Assz. sorozat:Fagetalia orientális Soó 62 /Kaukázus, Krím, DK-Balkán, E-Előázsia/. Ez a felosztás a későbbieden további egységekkel bővült. GLAVA6 /in HORVÁT -GMVAC-ELLENBERG-/ a moesiai bükkösöket külön asszociációcsoportba vonta Fagion moesiacum néven és ide vonta az áltálam leírt Fago-Colurnion alcsoportot. A görögországi bükkösöket pedig QUÉZEL /1967/ írta le külön asszociációcsoportként Fagion hellenicum néven. A bükkösök területi felosztása mellett foglalt állást OZENDA /1978, 1980/ is; ezt a felfogást tükrözi az általa készített Európa vegetációtérképe. A cönológiai kategóriák és az asszociációfogalom kérdéséről Az utolsó tíz év cönológiai összefoglaló munkáinak és áttekintéseinek egyik szembetűnő sajátsága: küzdelem a cönológiai kategóriákkal. A kutatók egy része a rendszertani egységek átértékelésével, magasabb rangra emelésével kivan ja megoldani a rendszerezés nehézségeit, és ennek megfelelően nagy számban írják le az új sorozatokat és osztályokat, nem egyszer kissé elhamarkodottan. Mások új fogalmak bevezetésével - ökológiai és földrajzi variáns, rassz stb.igyekeznek megkerülni a kérdést, anélkül azonban, hogy a rendszerbe ezeket beillesztenék s így értékük a rendszer szempontjából rendkívül bizonytalan. E vonatkozásban az első hibát maga BRAUH-BLAHQUET követte el azáltal, hogy a rassz fogalmát nem határozta meg pontosan és nem építette be a rendszerbe. Ismét más kutatók a meglévő kategóriák alapegységekre bontásával igyekeznek megoldani rendszerezési problémáikat. Számos kutató azonban kitart a régi és általánosan elfogadott rendszertani egységek mellett, s ezekbe igyekszik vizsgálati anyagát beilleszteni, sőt nem ritkán beleerőltetni.Ezek a kutatók elzárковпак a rendszertani egységek számának bővítése elől, mint arra MOOR /i960/ megjegyzése igen találóan utal éppen a bükkösökkel kapcsolatban: "Ich sehe das System nur ungern mit Unterverbanden belastet." Véleményem szerint az uj cönológiai egységek bevezetése nem hanguüat, han^i szükségesség kérdése. BRAÖK-3LANQUET 1926-ban nyilván azért állapított meg hat rendszertani alapegységet, mert az akkor ismert cönol<giai anyag rendszerezéséhez ennyi elegendő volt. Ez a hat kategória azonban ma már nem elegendő arra, hogy az azóta sokszorosára duzzadt kutatási anyag sokféle jellegzetességét és sajátságát hiten visszaadja. Ha pedig mégis megkíséreljük, hogy csupán e hat rendszertani egységbe illesszük be kutatási anyagainkat, igen különböző és egymással nem egyenértékű cönúzisokat leszünk kénytelenek egy rendszertani egységbe foglalni. Ezért pl. helyesnek találom, az alcsoportok alkalmazását olyan asszooiációcsoportok körülhatárolására, amelynek önálló karakterfajaik nincsenek, de differenciális fajokkal jól elválnak. Különösen szembetűnők az asszociációfogalom értelmezése terén fennálló különbségek, melyeket még bonyolít a már vázolt "földrajzi, vagy ökológiai tényezők szerint rendszerezzünk?" problematikája. A asszociáció túl szűk vagy túl tág-értelmezése egyrészt annak következménye, hogy az asszociáció fogalmának meghatározása módot ad az ilyen "kilengésekre", másrészt a természetben valóban vannak "kis" és "nagy"asszociációk. Ezek a rendszer adta kereteken belül egymás mellé kerülnek, holott korántsem egyenértékűek.E probléma megoldására 46