Borhidi Attila: A Zselic erdei (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4., 1984)
lyekben a délnyugati és délkeleti elemek egyaránt előfordulnak. A szárazgyepek növényei jobbára a Mecsek flórájával közösek, ezek a társulások azonban a területen csak alárendelt, fragmentális jellegűek. Annál nagyobb szerepet játszanak a völgyek és patakpartok mocsár- és lápvegetációjának alkotóelemei, melyek viszont teljesen belső-somogyi jelleget mutatnak. Lényegében ezek a fajok adják azt a többletet, ami a Zselicnek a Somogyicum flórajáráshoz való kapcsolását indokolja. Már a felsorolt számadatokból is következtethetünk arra, hogy a Zselic flórája nagyobb megegyezést mutat Belső-Somogyéval, mint a Mecsekével. Ezt a következtetésünket azonban matematikai-statisztikai számításokkal is igazolhatjuk. Pc A Gesamtpräsenzkoeffizient Gp = pgrprrg— • 100 érteke azt mutatja, hogy a Zselic és Belső-Somogy flórája 74 %-ban megegyezik, mig a Mecsek flórájával csak 67 ?°-Ъ&п közös. ' Még megbízhatóbb eredményre vezet a Jaccard-féle közösségi hányados /Similarity Quotient=SQ, JACCARD 1901, 1927/, melyet szerzője eredetileg kifejezetten különböző területek flórájának összehasonlítása céljából vezetett be. Ennek a formulának egyszerűsége mellett további nagy előnye, hogy a matematikai statisztika szabályai szerint /SOEMSM 1948, LOOMAN et CAMOBELL I960/ chi 2próbával tesztelve egyben az azonosság ill. különbség szignifikancia-fokát is megadja. '. Az SQ értékét kiszámítva azt kapjuk, hogy a Zselic flórája 85,2 fo-os megegyezést mutat a Somogyicum, és csak 80,5 $-ost a Mecsek flórájával, к belsősomogyi flórával tehát csak 5 $-kal nagyobb a terület flórájának rokonsága,mint a Mecsekével. A megegyezés tehát mindkét szomszédos flórajárás növényvilágával igen nagy, s igy számításunk szerint - bár a Zselic flórája feltétlenül közelebb áll a somogyihoz ~ sem a Mecsek, sem pedig a Somogy növényvilágától szignifikánsan nem különbözik. Számításainkat érzékenyebbé tehetjük, ha kirekesztjük belőlük a nagy elter jedésű erdei, réti és gyomnövény fajokat, amelyek az ország valamennyi flórajárásában előfordulnak, s így növényföldrajzi karakterizálásra kevéssé alkalmasak csupán a szignifikancia-viszonyokat fedik el nagy számukkal. Területünkön az ilyen "jellegtelen" fajok száma kereken 650. Nélkülük végezve számításainkat a Zselic és a Mecsek flórája 20 $-os valószínűségi szinten szignifikánsan különbözik, mig Belső-Somogyéval minden valószínűségi szinten azonosnak mutatkozik. HORVÁT A.O. könyvében /1972/ szintén foglalkozik ezzel a kérdéssel. A . Mecsek flóráját töbTb helyütt is összehasonlítja a legkülönbözőbb tájakéval, többek között a Zselicével is, bár statisztikai módszereket nem használ. Sajnos, az irodalmat igen szelektáltan és nem pontosan idézi, ezért nem követhető pontosan, hogy a kérdéssel kapcsolatosan a különböző szerzők milyen álláspontot alakítottak ki.E könyvben HORVÁT A.O.a Dél-Dunántúlra egy új növényföldrajzi felosztást javasol, amelyben a Zselicet önálló flórajárásként való elkülönítésre javasolja - átmeneti jellege miatt - Zselicen.se néven. A 70-es és 80-as évek során KEVEY Balázs /1982 és szóbeli közlés/ töbHr erdei és lápréti növényfajt - pl. Carex strigosa, C.lepidocarpa, - felfedezett a Mecsekben is, miáltal a Zselic, Somogy és a Mecsek flóra.ja közt korábban kimutatott különbségek csökkentek. Másfelől azonban a Keleti Mecsekből számos 33
