Borhidi Attila: A Zselic erdei (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 4., 1984)

VtC/0-FAQETUM ASPERULA TIP (NYÁR) 19. ábra. Asperula es Festuca drymeia típusú bükkösök alsó szintjeinek nyári hőmérsékleti viszonyai /1958. VIII.6-7./ kéznek le a gyepszintbe. A hőmérsékleti viszonyok általában kiegyenlítettebbek a tavaszinál, ez alól csupán a bükkösirtás kivétel. A bükkösökben a Carex pilosa típus mutatja a legnagyobb hőmérsékleti ingadozást, a legnagyobb felmelegedést is itt tapasztaljuk, egész napi átlagát tekintve mégis a Melica típus bizonyul a legmelegebb bükkösnek. A legnagyobb mérvű kiegyenlítettséget az Asperula-típus mutatja, és ebben a zárt koronaszinten kívül a fejlett cserjeszint játszik jelentős szerepet. Utána az Oixalis típus következik, mely domborzati viszonyainak köszönheti ezt. a tulajdonságát, A szintén igen kiegyenlített Festuea drymeia típus mikroklimatijfus jellegében a meredek északnyugati lejtő hatása érvényesül. Az Asperula és Festuea drymeia típusok ezért is /levezetések, mert éjszaka ezek a legmelegebb erdők, kiválóan megőrzik a nappali hőmérsékletüket. A legnagyobb éjszakai, lehűlés a bükkösirtásban következik be, de igen erősen lehűl a ligeterdők gyepszintje is egyrészt a lazább koronaszint, másrészt a völgyaljban 102