Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)

Kádár G.: A Barcsi borókás vizeinek limnológiai viszonyairól. - On the limnology of the waters of Juniper Woodland at Barcs, Hungary

Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3: 19-34. Pécs, Hungária, 1983. A BARCSI BORÓKÁS VIZEINEK LIMNOLÓGIAI VISZONYAIRÓL KÁDÁR GÉZA KÁDÁR, G.: On the limnology of the waters of Juniper Woodland at Bares, Hungary. Abstract. Author examined the waters of natural preservation area on basis of about 20 components, chemically and bacretiologically. It is characteristic' the halobity and trophity of these waters (brook, fish-pond, ponds, swamp-ponds) is very mosaic-like, in spite of the relative small area (8400 acres = 34 sq. km). The extereme types are given by both basic water (pH=9,3) with Na-HCO content and acidic, rich in humine-acids, swamp-like one (pH=5,05) with Ca, MgHCO content. They differ from each other in their trophity, too. Bevezetés "A Mecsek és környéke természeti képe" с. kutatási programba 1980. II. felétől kapcsolódtam be, s a Barcsi borókás viztereinek általános hidrobiológiái, halobitási, trofitási viszonyainak felmérését tekintem feladatomnak. A terület vizeinek kutatását UHERKOVICH (1976, 1978, 1981) eis ősorban algológiai szempontból végezte, azonban közölt pH, trofitási és vízkémiai adatai kiindulási szempontok e terület hidroökológiai ismeretéhez. Jelen munkám mintegy előzetes felmérésnek tekinthető, mivel a vizterek csak egy részéről vannak még adatok, ezek pontosításához, vagy minőségük időbeli változásairól a biotópok időszakos jellegénél fogva nem volt lehetőség. Természeti viszonyok Magyarország délnyugati részén, a Dráva bal partján lévő Barcsi borókás tájvédelmi körzet a kialakult növénytársulások szempontjából is igen érdekes, mert itt találkoznak az atlanti és szubmediterran flóra elemei s ezek kialakulásában a talajviszonyoknak, a klimatikus viszonyoknak és az antropogén hatásoknak együttesen van jelentős szerepük. A Barcsi borókás gyengén savanyú homoktalajra települt (pH=5,6-6,9 ), a homok felszínén humuszos homoktalaj és barna erdőtalaj alakult ki. A csapadék évi mennyisége 7 80-830 nwij eloszlása áprilisi és októberi maximumot mutat, szubmediterran jellegű. A párolgás többéves átlagértéke 600 mm (V. NAGY 1971). A hőmérsékleti viszonyokon is érezhető a szubmediterran hatás, a legmelegebb hónap átlaghőmérséklete 20-22 C, a leghidegebb hónapé (január) -1 C. A napsütéses órák száma átlagosan 2050 évente. A feldolgozott vizek ismertetése A vizi élőhelyek időszakos és állandó vizekre, valamint olyanokra csoportosíthatók, amelyeknek állandó vagy időszakos vizutánpótlésa van. Kizárólag a csapadékviszonyoktól függ azoknak a kis tavacskáknak a léte, amelyekből a viz elszivárgáséi vastag záróréteg gátolja és állandó vizutánpótlásuk nincs. 19