Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)

Uherkovich G. – Kádár G.: A Mocsila láptó (Barcsi borókás) limnológiai-algológiai viszonyairól. - On the limnological-algological conditions of the „Macsila” swamp-pond (Juniper Woodland of Barcs, Hungary)

Mintavétel helye: Macsila tó Macsila tó Mintavétel ideje: 1982. IV. 6. 19 82. V. 2 5. Kémiai vizsgála t о к Vízhőfok °C 12,5 16,1 pH 6,7 6,2 Vezetőképesség „ -1 /uS.cm 130,0 130,0 Oldott oxigén mg/l 3,7 Kémiai oxigénigény (KMnO ) mg/l 15,0 15,8 Kémiai oxigénigény (KOI ) mg/l 78,0 81,0 Ammónium (NH .) mg/l 1,04 1,20 Nitrit (NO") mg/l 0,06 0,08 Nitrát (

МО

з) mg/l Ф Ф Szulfát (SÖ£ ) mg/l 15,2 17,0 Vas (Fe

3+

) mg/l 0,23 0,28 Klorid (Cf) mg/l 7,0 6,0 m-lúgosság mg e. é./l 0,9 '• 0,95 Összes keménység , о nk 3,1 3,8 Karbonát (СО?~) mg/l Ф * Kalcium (Ca ) mg/l 10,4 19,8 Magnézium (Mg ) mg/l 7,2 4,4 Foszfát (PO

3) mg/l Ф Ф Hidrogénkarbonát (HCO ) mg/l 54,9 58,0 Nátrium (Na ) mg/l 5,0 6,0 Kálium (K

+

) mg/l 4,0 8,0 a-klorofill ; 3 mg/m 52,0 84,0 Bakteriológiai vizsgál átok Összcsiraszám (3? C) cs/ml 39.0.10

3 1.02.10

3 E. coli cs/ml Ф 11,5 Clostridium cs/ 40 ml 1 1. táblázat. Vizsgálati eredmények. A vízkémiai és bakteriológiai vizsgálatok eredményeit az 1. táblázat mutatja. A tó sekélysége és kis víztömege révén mezoklimatikus hatások jelentősen befolyásolják a limnológiai viszonyokat, de az ilyen és hasonlóan kis vizterek az antropogen hatásokra is fokozottan érzékenyek. A víz pH-értéke enyhén savanyú: 6,2-6,7 közötti értékeket mértünk. A viz savanyú jellegét elsősorban a huminsavak okozzák, valamint az, hogy ez a víz is mészben szegény homokon van. A huminanyagok a viz színének különböző mélységű barna színárnyalatot kölcsönöznek. A viz pH-értékének alacsonysága általános a Barcsi borókás vizeiben (UHERKOVICH 1978b, 1981), az eddigi kivétel a Rigóci halastavak vize és a Rigóc-patak vize a 6-os útnál (UHERKOVICH 1976). A fajlagos vezetőképesség 130 /дЗ.ст értékű, az összes iontartalom 81,9 mg/l volt, alacsony elektrolit tartalmú. PELPÖLDY (1974) szerint béta-oligohalobikus, első osztályú viznek minősül ( PAPP, 1961). 7