Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága III. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3., 1983)

Kádár G.: A Barcsi borókás vizeinek limnológiai viszonyairól. - On the limnology of the waters of Juniper Woodland at Barcs, Hungary

A mintavételek helye és ideje 19 80. VI. 18-án a Szürühely-folyásból, IX. 12-én a Rigóci halastavakból ("IX-es tó") vettem mintákat. 1981-ben IV. 2-án e. Szürühely-folyásból, a Potonyi-rét kubiktavából és a Rigócpatakból; VIII. 15-én a Rigóci halastavak VIH-as és IX-es tavából történtek mintavételek. A Rigóc-patakból (a 6-os útnál) és a IX-es tóból IX, 2-án és november 18-án volt még mintavétel. 1982. április 7-i mintavételek: Rigóc-patak (aranyospusztai halászháznál és 6-os útnál), Macsila-tó, Nagyberek (Keleti-berek). Még ebben az évben V. 25-én mintákat vettem a Macsila-tóból, a Nagyberek "Tündérrózsás-tavá"-ból és a Tiva-tóból. Alkalmazott módszerek és vizsgálati eredm ányek A minták feldolgozásánál a fizikai-kémiai vizsgálatok az Egységes vízvizsgálati módszerek I. Kémiai módszerek I, (LITERÁTHY 1975), a bakteriológiai vizsgálatok VÁSÁRHELYI (1977), az a-klorofill meghatározása FELFÖLDY (1974) szerint történt. A trofitás meghatározásánál fontos foszforformák közül, az oldott reaktiv foszfor meghatározását végeztük savas molibdenát reagenssel, azonban sok esetben a foszforkoncentráció a módszer érzékenysége alatt volt s ezért szükségesnek látszik a továbbiakban az összes foszfor meghatározása (FELEÖLDY 1974, DOBOLYI 1979). A pH-t a helyszínen műszerrel (pX-REDELKIS) mértem, ezt előzőleg pufferoldattal kalibráltam. A lugosságot is a helyszínen határoztam meg. Az oldott oxigén meghatározásét műszeresen is (ha a körülmények lehetővé tették), de többnyire jodometriásan Winkler szerint határoztam meg. A minták hűtődobozban szállítva kerültek a laboratóriumba, ahol 4-24 órán belül feldolgozásra is kerültek. A vizsgálatok eredményét a táblázatok (l-б. táblázat) tartalmazzák. A viz színe a huminanyagok mennyiségétől függően - a distróf tavakra jellemzően - barnán színezett. A legmélyebb barna szineződést az időszakos vizeknél (pl. Szürühely-folyás) tapasztaltam, A pH-viszonyok alapján az eddig vizsgált vizterek alapvetően két csoportra oszthatók: enyhén lúgos és savanyú vizekre. Az eredmények összevetésénél (3, ábra) a Rigóci halastavak (VIII-as, IX-es ) vize minden esetben enyhén lúgos kémhatású volt. Szélső értéket mértünk 1981. IX. 2-án a IX-es tóból vett mintában, amelyben a pH-érték 9,3 volt. A tavakból elfolyó viz pH-értéke (Rigóc-patak a 6—os útnál) szintén enyhén lúgos, míg a Rigóc-patak felső folyásánál (aranyospusztai halászháznál) pH=6,4. A legsavasabb volt a viz a Nagyberek K-i folyásából vett mintában (pH=5,05). Hasonló eredményt kapott UHERKOVICH (1976, 1978, 1981), miszerint lúgos kémhatású vizet csak a Rigóc vizfolyésrendszerből mutatott ki, A fajlagos vezetőképesség értékeit a különböző mintavételi helyeken a .3. ábra szemlélteti, A halobitás alapján vizeink egyrészt béta-oligohalobikusak: Szürühely-folyás, Macsila-tó, Potonyi-rét kubiktava, Nagyberek "Tűnd ér rózsás-tava", Tiva-tó, Vizeink másik csoportja béta-alfa-oligohalobikus, ide a Rigóc-patak és a rigóci halastavak tartoznak, s ugyancsak kivételképpen ide tartozik a Nagyberek K-i folyása, amely valószínűleg betöményedés miatt kerül ebbe a kategóriába. _1 A vezetőképesség szélső értékei: 83 /jS'cm a Potonyi-rét kubiktavában illetve _1 496/jS"cm a Rigóc-patakban, az aranyosi halászháznál. 22