Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)
Marián M.: A Barcsi borókás kétéltű- és hüllő-faunája (Amphibia, Reptilia). - Amphibia and Reptilia fauna of Juniper Woodland of Barcs, Hungary
Közegészségügyi szempontból megnyugtató a faunakép: nem élnek a területen mérges, vagy az emberre ártalmas kétéltű és hüllőfajok. 1. táblázat - Tabella Nr. 1. A Barcsi borókás és más homoktalajokon kialakult biotópok herpetofaunájának összehasonlítása Vergleichung der Herpetofauna von der Wacholderheide bei Barcs mit der Herpetofauna der auf anderen Sandböden ausgebildeten Biotope , . Barcsi Baláta Fenyőfői „ „- и »_+ л faj - species ,, , „ ,, „ . . Kunfeherto J r borokas oslap osfenyves Triturus v. vulgaris + + + Bombina bombina + + + + Pelobates fuscus + + + + Bufo bufo + + + Bufo viridis + + Hyla arborea + + + + Rana arvalis wolterstorffi + + + + Rana dalmatina + + Rana esculenta + + Rana ridibunda + + Emys orbicularis + + + Lâcertg, a. agilis + + + + Lacerta taurica + Lacerta v. viridis + + + + Anguis fragilis + + + Coronella a. austriaca + + Natrix n. natrix + + + + Vipera berus bosniensis + Term és zetvéd elem Az elm ondattakból kitűnik, hogy a Barcsi borókás tájvédelmi körzetben élő kétéltühüllő állománynak - az ökoszisztéma más növény- és állatcsoportjaival együtt - jelentős természetvédelmi értéke van. Ennek a természetvédelmi hatóság tudatában is van. Nemcsak a jól működő védelem, de a körzet természettudományos felderítésére irányuló igénye és a kutatómunka támogatása is bizonyítja ezt. Az alábbiakban, a herpetológiai vizsgálatok eredményéből következő néhány - a herpetiliák védelmét szolgáló - ajánlást kívánunk tenni, a természetvédelem segítése érdekében. A vizi és nedves élőhelyekhez kötött kétéltű állomány fenntartása érdekében szükséges a Nagyberek vizének optimális szinten tartása illetve a vízelvezetés szabályozása. A vizek szennyezését meg kell szüntetni, beleértve a műtrágyázást is. A szárazföldi élőhelyeken élő hüllők közül leginkább veszélyeztetett a zöld gyík populáció. Biotópjuk egy része ugyanis a nagyközönség számára is engedélyezett ún. pihenőerdő területére esik. Ennek központi részén már erősen visszaesett az állomány, de perifériáin, ahol kevesebb a látogató, még elég sok példány tenyészik. A tömeges szabadtéri szórakozásokkal járó terhelést azonban - amikor többszáz ember zsúfolódik össze ezen a területen - a populáció nem bírja el, kipusztul innét. Különösen, ha a pihenő erdő szomszédságában, a 6. sz. főúttól délre fekvő borókást is nagyobb számú látogató háborgatja. A gyenge fürge gyik és rézsikló állomány erősödését valószínűleg segítené a terület vaddisznó állományának erélyes visszaszorítása. E tanulmány az 1957-ben, a Baláta ősláp gerinces állatvilágáról publikált munka - mely egyben Belső-Somogy herpetológiai alapvetése is volt - folytatása. A közbeeső negyedszázad alatt tudtommal senki sem vitte tovább e tájon a herpetológiai felderítést, Csák remélni lehet, hogy akadnak, akik e szép és zoológiailag is érdekes táj kétéltüinek és 186
