Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)

Horvatovich S.: A Barcsi borókás tájvédelmi körzet Cicindelidái, Carabidái és Dytiscidái (Coleoptera). - The cicindelid, carabid and dytiscid fauna of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary

3. A vasúti töltés mentén húzódó, mintegy 300 m hosszú állóvíz ( Tiva-tavak ), melynek széleit nádas foglalja el, középen pedig magas vízálláskor (általában november és május között) nyilt víztükör található. Ez az állóvíz száraz években (pl. 1978, 1979) július közepére fenékig kiszárad és csak az őszi-téli csapadék idején borítja el ismét a víz. Északi szegélyén végig sok a nyírfa. 4. A régi legelőn lévő gémeskút közvetlen környéke. Nyilt, füves terület,, helyenként zsombékos-kakás mélyedések, nyáron kiszáradó vizesárkok tarkítják. 5. A kutatóháztól déli, délkeleti irányban a Darány-Barcs között húzódó országútig terjedő, nagyon változatos növényzettel borított terület: borókás ligetek, nyirfacsoportok, kisebb, de öreg fákból álló erdei-fenyő foltok. 6. Autóspihenő. Változatos növényzete van, de a viszonylag erősebb emberi igénybe^vétel miatt ez a legháboritottabb, legzavärtabb terület. 7. Az autóspihenő és Darány falu között húzódó, főleg öreg nyírfákból és erdei fenyőkből álló erdő. Viszonylag sok a. földön fekvő, félig, vagy teljesen szétkorhadt nyir, illetve erdei-fenyő törzs. 8. Darány falu temetőjének sarkán lévő lámpázóhely nyilt területek és öregebb erdei-fenyőből és nyírből álló erdő közelében. 9. A Darány-Drávatamási országút mentén, attól keletre húzódó füzes, melynek közepén száraz években fenékig kiszáradó patak kanyarog. &y. a gyűjtőhely kelet felől teljesen, nyugat felöl pedig részben szántóföldekkel van körülvéve. Mivel azonban a füzes viszonylag nagy és kevéssé háborgatott, talaja pedig a hosszabb száraz időszakok végén is nedves, bogárfaunája meglehetősen gazdag. Néhány nagyon idős maradványtölgy is él itt. 10. Nagy-Csikota és a közelében lévő halastó: égerlápok, magas-sásosok, melyeket fiatal tölgyesek és erdei-fenyvesek vesznek körül. A vizsgált területen belül itt található a legtöbb és legnagyobb homokbucka. 11. Idősebb erdei-fenyvesek a Középrigóc-Sellye vasútvonaltól északra. Több helyen farákodóval és korhadt fenyőtörzsekkel. 12. Nedves, néhol zsombékos, az átlagosnál néhány méterrel mélyebben fekvő terület, amely a magas vízállások idején vizzel borított. Szegélyén főleg erdei fenyvesek húzódnak. 13. A középrigóci vasútállomásnál lévő száraz homokhátak különböző fűfélékkel, illetve fiatal akác állomány okkal. 14. Főleg idősebb tölgyekből álló erdő, vastag avarréteggel. 15. A 9-es tó gátja körüli terület, a Rigóc-patak kifolyása és a tóparti autóspihenő környéke. A vasúti töltés és a gát között a talaj mindig nedves, helyenként égerlápok találhatók. 16. A 9-es tó gátjának keleti vége, fiatal ültetett tölgyes. 17. Ültetett fiatal tölgyes a 9-es tó gátjának nyugati végénél. 18. A 9-es tó keleti partszegélye a legszélesebb részen. Sokfelé égerfoltok. A partszegélyhez közel idősebb tölgy állomány húzódik. 19. A 9-es tó északnyugati partszegélye: főleg zsombékos, de helyenként állandóvizü kisebb tavacskák találhatók, többfelé füzes foltok, illetve részben kiszáradt égerfacsoportok, 20. Ültetett fiatal erdei-fenyves csemetés, a nyugati szegélyén több tucat tölgyfatönk és gyökér, melyeket több négyzetméteres mohapárnák boritanak. 21. Zsombékos, mocsaras szegélyterület a 9-es tó északkeleti szögletében. Sokfelé égerfoltok és idősebb nyirfacsoportok. 68