Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)
Galambos I.: A Barcsi borókás tájvédelmi körzet moha flórája. - Moss flora of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary
s egy részét eredeti állapotba próbálják visszaállítani. Aterület bryológiai kutatotts ága A Darány környéki táj érdekes flóráját BOROS Ádám tanulmányozta elsőként. Utinaplója szerint először 19 22. VII. 13-án járta be a területet. Ezt követően 1942-ig 14 napot töltött a mai tájvédelmi körzetbe tartozó területek kutatáséval. A gyűjtések és megfigyelések eredményeit több cikkben közölte. Ezekre az egyes fajok irodalmi adatainak felsorolásánál térek ki. Utjai alkalmával nem csak mohákat, de virágos növényeket is gyűjtött s figyelme megoszlott a két csoport között. A háború után BORHIDI Attila,- majd TIHANYI Jenő végzett itt cönológiai jellegű kutatásokat a virágos növények körében. A herbáriumi adatok tanúsága szerint megfordult a területen BABOS Imre is. Anyag és módszer • A dolgozat célja a Tájvédelmi Körzet mohaflórájának lehetőség szerinti teljes körű feltárása- 1976-tól 17 terepnapon mintegy 480 kapszula mohát gyűjtöttem itt. Ezenkivül kijegyzeteltem a Természettudományi Múzeum és BOROS Ádám herbáriumát. Utóbbi szintén a Természettudományi Múzeum Növénytárában található s a gyűjtemény folyószámával ellátott, de egyelőre külön kezelt, igy én is elkülönitettem, A Természettudományi Múzeum gyűjteményében csak néhány BOROS Ádámtól származó duplum volt található. Kijegyzeteltem a Növénytárban elhelyezett BOROS Ádám íéla utinaplókat is. Az irodalmi hivatkozásokat együtt adom meg, A cönológiai táblákban szereplő mohaadatokat csak akkor tudtam figyelembe venni, ha a felvétel helyét közölték. Az egyes fajok előfordulási adatainál megadom a közeli helység nevét, majd a területen belüli előfordulást. Egy fajon belül a közölt anyagot ugy válogattam hogy a Tájvédelmi Körzet különböző pontjain, a különböző gyűjtők és az ökológiai körülmények, melyek között a faj előfordul, egyaránt képviselve legyenek. Ez, valamint az egyes gyűjteményekben található minták közölt száma a faj területen belüli gyakoriságáról ad képet. Az általam gyűjtött és határozott anyag esetében a gyűjtőt és határozót nem közlöm, utóbbit csak abban az esetben, ha az anyagot nem én determináltam. Az egyes herbáriumok röviditésére az alábbi kódokat használtam; HB = BOROS Ádám herbáriuma, Budapest, Természettudományi Múzeum Növénytára BP = Természettudományi Múzeum herbáriuma, Budapest HP = Janus Pannonius Múzeum herbáriuma, Pécs Az első két gyűjtemény esetében közlöm a minta folyószámát is. A növény föld rajzi elterjedés értékelésénél BOROS Ádám (1968) munkáját és pótlásait, valamint az azóta megjelent ujabb irodalmat vettem alapul. Az általam gyűjtött anyag a Janus Pannonius -26,5 1. ábra. Barcs Walter-féle klimadiagramja (BORHIDI 1961.) 26