Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)

Marián M.: A Barcsi borókás kétéltű- és hüllő-faunája (Amphibia, Reptilia). - Amphibia and Reptilia fauna of Juniper Woodland of Barcs, Hungary

• Rana arvalis wolterstorffi FEJÉRVÁR Y - Hosszúlábú mocsári béka Testhossza 50-55 mm A Rana arvalis arvalis NILSSON törzsalaknak ez az alfaja él Magyarországon. Sik- és dombvidéki faj. A tájvédelmi körzet időszakos és állandó vizű élőhelyei­nek nedves, párás mikroklimájú környezetében mindenütt előfordul. A sürü aljnövényzet között él. Állománya nem túl népes. Sokszor találunk olyan példányokat, amelyek hátukon a jellegzetes "arvalis"-csi­kót viselték. Inkább csak a késő délutáni, szürkületi órákban jár zsákmánya után, amely az alj­növényzeten élő ízeltlábúakból és puhatestüekből kerül ki. Rana dalmatina BONAPARTE - Erdei béka Széles elterjedésü faj. Területünkön a ligetes erdők nedves gyepszintjében, feltű­nően kis számban találtuk. Teljesen kifejlett példányt nem sikerült gyűjteni. Életmódja, tápláléka á hosszúlábú mocsári békával egyezik meg. Rána esculenta LINNAEUS - Kecskebéka Testhossza 64-78 mm Nagy elterjedésü faj. Alkalmazkodó és terjeszkedési készségére jellemző, hogy Belső-Somogy sikján és a Soproni-hegységben (még 398 m tengerszintfeletti magasságban is) egyaránt gyűjtöttük (MARIÁN - TRASER 1978). A tájvédelmi körzet összes állandó vizű biotópjaiban él. Különösen azokat a lápokat és tavakat kedveli, ahol a viz felszínét úszó növények borítják. Jellegzetes vizi állat, de átmenetileg a vizek partján is szívesen tartózkodik, ha azt magas fü vagy lágyszárú nö­vényzet fedi. Nagytestű lárváit sokszor csekély kiterjedésű vízállásokban, tócsákban is megtaláltuk. Ugy tűnik, hogy a terület békafajai közül a kecskebéka vonul legkésőbb téli álom­ra. 1976. októberben - amikor e fáj idős példányai és a többi békafaj egyedei már hiber­náló helyeikre húzódtak - még nagyszámú fiatal példány tevékenykedett. R endkivül mozgékony, izmos és falánk "ragadozó", amely elsősorban rovarokkal, pókokkal él. Idős példányai azonban minden mozgó lényt zsákmányul ejtenek, amit el tudnak nyelni. REPTIL1A - HÜLLŐK Emys orbicularis LINNAEUS - Mocsári teknős Hátpáncél hossza: hímeknél 124-149 mm, nőstényeknél 161-184 mm. Haspáncél hossza: hímeknél 102-134 mm, nőstényeknél 139-163 mm. Síkvidéki, hazánkban pusztuló faj. Az Alföldön sok régi élőhelyén már csak mutác­ióban található, a tájvédelmi körzetben még szép számmal él és ennek egyik legfőbb ál­lattani értéke. A sekély, iszapos fenekű tavakban, láptavakban, ezek állandó vizű zsombékosaiban százával él (Halastó, Tiva-tó, Nagyberek). Általában nappal alig mutatkozik, szürkületkor és éjszaka mozog. Nyugodt környezetben, mint a tájvédelmi körzet egyes, a látogatóktól alig háborgatott részein azonban nappal is megfigyelhető. 1976. május 28-án a Halastó egyik elsekélyesedő öblében vizbedőlt, kb. 4 m hosszú fatörzsön 19 napozó példányt számláltunk, (jellemző adat az állomány sűrűségére!) A nagy létszám kialakulását több optimális környezeti faktor teszi lehetővé. Az aránylag zavartalan környezet mellett talán legfontosabb, hogy itteni biotópjaiban bőséges táplálékot talál. A tavak, berkek vizében nyüzsögnek a békalárvák, férgek, vizirovarok 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom