Uherkovich Ákos: A Barcsi borókás élővilága II. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2., 1981)

Csiby M.: Adatok a Barcsi borókás kétszárnyú (Diptera) faunájához. - Data to the Diptera fauna of the Juniper Woodland of Barcs, Hungary

tonalégy faunája szegényes, hiszen bőven van ott vizenyős, mocsaras terület. Magyar­országról kereken 50 faj előfordulását mutatta ki MAJER (1977), azóta azonban kerül­tek elő újabb fajok. Feltűnő, hogy â Barcsi borókásban â hazai fájok 50 %-át sem si­került begyűjteni. Xylomyia marginata (MEIGEN, 1820). Hazánkban mindenütt előfordul, de csak egyesével gyűjthető. A borókásban ritka, a darányi kutatóház melleit Malaise-csapdá­val gyűjtött 2 d példányt Tóth S. (1975. VII. 15.). Beris morrisi DALE, 1842. Ritkábban előforduló házai faj, a borókásban 1 о pél­dánya került elő: Csikota, 1977. V. 2., Tóth S, Actina nitens (LATREILLE, 1809). Gyakori, helyenként nagyon közönséges kato­nalégy, a Bakony egyes pontjain nagy tömegben jelentkezik. Érdekes, hogy a borókás­ban csak egy példánya került elő, amelyet "sárga tál" segítségével à darányi kutatóház mellett gyűjtött Tóth S. (1977. VII. 15., 1 ó*). Chloromyia formosa ( SCO POLI, 1763). Európában szinte mindenütt előforduló, ha­zánkban is sokfelé közönséges katonalégy. A borókásban ritka, "sárga tál" (1977. VIII. 1., 1 o) és Malaise-csapda (1975. VIII. 25., 1 o) segítségével gyűjtötte Tóth S. Pachygàster aträ (PANZER, 1798). Hazánkban sokfelé gyakori katonalégy, a bo­rókásban azonban csupán 2 példányát gyűjtötték a kutatóház környékén: 1975. VII. 15., 1 о (Tóth S.), 1975. VIII. 2 5., 1 о (Malaise-csapda). Bombyliidae ( Pöszörlgyek) Magyarország Bombyliidae faunája jól ismertnek nevezhető. Hazánk területéről eddig 67 faj és 3 változat előfordulására van adatunk (TÓTH 1977, 1978). Kétségtelen, hogy hazánk különböző tájegységei e család tekintetében sem egyformán kutâtottak. A Barcsi borókás területén 1975 és 1979 között intenzív dipterológiai gyűjtések folytak. Ennek el­lenére innen csupán 4 Bombyliidae faj előfordulását sikerült kimutatni. Ez rendkívül ala­csony szám, magyarázatát nein tudjuk megadni. Purcsa, hogy nem kerültek elő a máshol általában közönséges tavaszi fajok, pedig a tavaszi időszakban is rendszeresen folytak a területen gyűjtések. Dischistus unicolor LOEW, 1855. Palaearktikus elterjedésü pöszörlégy faj, Magyar­országon nagyon ritka. Az irodalom (TÓTH 1977) Örs zentmiklósról és Hejöbábáról emlitL A Barcsi borókás területén, a darányi kutatóház mellett egy példányt gyűjtött Maiaise­csapdéval, 1975. VI. 21-én Tóth S. Anthrax trifasciata vár. leucogaster WIEDEMANN, 1820. Törzsalakja (Anthrax tri­fasciata MEIGEN, 1804) hazánkból még nem került elő, bár előfordulása nagyon való­színű. A változat elterjedési területe megegyezik a törzsalakéval (Közép- és Dél-Európa, Kisázsia), hazánkban szórványosan található elsősorban a domb- és hegyvidéken. A Barcsi borókásban ritka, egyetlen him példányát Tóth S. gyűjtötte 1975. VII. 15-én. Hemipenthes morio (LINNAEUS, 1758). A Pâlaearktikum nagy részében elterjedt, sokfelé, így hazánk hegyvidékein is közönséges faj. Sík vidékeinken szórványosan for­dul elő. A Barcsi borókásban egyetlen példánya került elő a darányi kutatóház melletti borókásban (1979. VII. 8., Csiby M.). Villa hottentotta (LINNAEUS, 1758). Palaearktikus elterjedésü, hazánkban általáno­, sán elterjedt, gyakori pöszörlégy faj. A Barcsi borókásban azonban ez sem nevezhető gyakorinak, hiszen ezideig csupán 5 példányban került elő. Gyűjtési adatok: Barcsi bo­rókás, Nagyberek, 1978. VIII. 29., Tóth S.; Darány, kutatóház környéke, 1976. IX. 13., 1977. VII. 17., Tóth S., 1979. VIL 8., 3 példány, Csiby M.; Darány, autós pihenő, 1978. VIII. 29., Csiby M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom