Uherkovich Ákos: A Barcsi ősborókás élővilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 1., 1978)

Uherkovich Á.: A Barcsi Ősborókás nagylepkefaunája I. (Lepidoptera). - Die Gross-Schmetterlingsfauna der Urwacholderheide bei Barcs, SW-Ungarn, I. (Lepidoptera)

DUNÁNTÚLI DOLG. TERM. TUD. SOR. 93-125 PÉCS, HUNGÁRIA, 1978 A BARCSI OSBORÓKÁS NAGYLEPKEFAUNÁJA I. (LEPIDOPTERA) UHERKOVICH ÁKOS Abstract (The macrolepidoptera fauna of the Old Juniper Woodland of Bares I. Lepidoptera) This nature conservation area was declared to be protected since 1975 laing between Bares and Darány in Somogy County (Hungary). On the soil poor in lime, Betulo-Quercetum, juniper groves, Alnetum associations and Pinus sylvestris thrive on the. clearings with rapidly drying Festuca-turfs. Quantitative lepidopterological collections both diurnal and nocturnal^ were carried out with lamps and light-trap. A list of 629 macrolepidoptera is presented, 43 species are rare or characteristic for the region discussed with numerous phenological diagrammes. BEVEZETŐ Az 1975-ben tájvédelmi körzetté nyilvánított Barcsi Ösborókásban lepkészkutatók csak elvétve fordultak meg. A szakirodalomban mindössze egy Darányban gyűjtött törpearaszolót említenek - az Eupitbecia intricata Z. fajt - amelyet, mint a magyar faunára új fajt, 1956. V. 31-én gyűjtött Gozmány L. (Kovács 1957). Darányi vagy barcsi makrolepidopterák a nagy gyűjteményekben is csak elvétve akadnak: néhány példány a TTM (Budapest), dr. Nyirő Miklós (Várpalota) és a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzött Nattán Miklós-féle gyűjteményben. A terület lepkefaunája tehát korábban gyakorlatilag ismeretlen volt. Magam először 1967-ben gyűjtöttem a területen. A Darány környéki erdők rendszeres vizsgálatát 1972-ben kezdtem és eleinte csak nappali gyűjtésekre volt lehetőségem. 1974-től kezdve rendszeresen lámpáztam és 1975-től fénycsapdát is működtettem. Tulajdonképpen csak ezek a gyűjtések kezdték megmutatni, hogy a Barcsi Osborókás nagylepkefaunája igen faj gazdag. Meglehetősen eltérő ökológiai igényű fajok élnek itt egymás mellett: megtalálhatók a Dráva-síkon élő, viszonylag ritkább, „pszeudomontán" jelleget mutató magaskórós társulások fajai; számos nyíresekre jellemző faj és igen sok - részben őshonos, egyrészt viszont adventiv fenyves elem. A fentiek mellett viszont néhány olyan faj is él itt, melyek homokvidékeinkre jellemzők és a Dunántúlon csak igen szórványosan vagy ritkán fordulnak elő. Jelen munkában beszámolok az eddig végzett gyűjtésekről, megadom a ritkább vagy jellemzőbb fajok hazai elterjedési és fenológiai viszonyait, valamint közlöm a gyűjtött fajok listáját mennyiségi adataikkal együtt. 93