Uherkovich Ákos: A Barcsi ősborókás élővilága I. (Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 1., 1978)

Dévai G.: A Barcsi Ősborókás két ritka szitakötőjének (Cordulia aeneaturfosa és Epitheca bimaculata) chorológiai-ökológiai sajátosságai. - Die chorologisch-ökologischen Eigenschaften zweier seltener Libellen-Arten (Cordulia aeneaturfosa und Epitheca bimaculata) des Barcser Urwacholdergebietes.

4. ábra. A Cordulia aeneaturfosa imágó)ának kibújása vízszintes testhelyzetben, a lárva háti oldalával fölfelé és lefelé szólagos. A tojások ugyanis valójában - kocsonyás burkukkal egymással szorosan összetapadva - egy 20-25 cm hosszú, 4-6 mm átmérőjű fonatot alkotnak. A tojó- / csőből kipréselődő, többé-kevésbé szabályos spirálvonalban elhelyezkedő tojások körüli vékony, átlátszó kocsonyás burok a levegővel való viszonylag huzamosabb idejű érintkezés hatására erősen megduzzad, beopálosodik és ragadóssá válik, s ezáltal a tojások egymással szorosan összetapadnak. A tojócsőből kipréselt fonatot viszont valószínűleg egy olyan hártya veszi körül, amely a fonat gömbbé formálódása közben az összetapadást megakadályozza, a fonat felszínét pedig víztaszítóvá teszi. Mivel maga a tojásokat körülvevő kocsonyás burok is erősen víztaszító tulajdonságú, kétszeresen is biztosított, hogy se a fonat, se annak esetleg leszakadó darabjai ne süllyedjenek el, hanem hosszú ideig, olykor 3-6 hétig is a víz felszínén ússzanak. Ilyen hosszú idő azért szükséges, mert az embrionális fejlődés és az előtárva kibújása mellett még az első vedlés, valódi lárva kialakulása is a víz felszínén történik meg, sőt rövid ideig (néhány órától 1-2 napig) az első lárvaállapotot elért állatok is a felszín közelében tartózkodnak a fonatba kapaszkodva, s csak ezután süllyednek le a mederfenékre, ahol életük további részét töltik. A larva felbukkanása és az imágó kialakulása a Cordulia aeneaturfosá-ná\ ismertetett módon játszódik le, amint arról a kibújás legfontosabb fázisait megörökítő fényképek (5, ábra) alapján is meggyőződhetünk.. . 8

9