Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XVIII. - Natura Somogyiensis 34. / Miscellanea 18. (Kaposvár, 2020)
Kevey B. - Papp L.: Töredékes égerligetek a Nyírségben (Paridi quadrifoliae-Alnetum glutinosae Kevey in Borhidi et Kevey 1996)
134 Natura Somogyiensis ábra), az Alnetea glutinosae (7. ábra), a Fagetalia (8. ábra) és az Alnion incanae (9. ábra) elem, viszont a Quercetea pubescentis-petraeae fajok a tölgy-kőris-szil ligetekben lényegesen nagyobb arányt mutatnak (10. ábra). Differenciális fajok A Nyírség égerligetei és tölgy-kőris-szil ligeterdei között számos olyan differenciális fajt sikerült kimutatni, amelyek a két asszociáció között legalább két állandósági fokozatnyi különbséget jeleznek. Az égerligeteknek így 25, a tölgy-kőris-szil ligeteknek pedig 22 ilyen differenciális fajuk került elő (5. táblázat). Sokváltozós elemzések eredményei A Nyírség (Kevey - Papp ined.), a Szigetköz (Kevey 2008) és a Börzsöny (Nagy 1997) égerligeteinek összehasonlításával a dendrogramon (11. ábra) a nyírségi és a szigetközi anyag viszonylag közel áll egymáshoz, míg a börzsönyi felvételek jobban elkülönülnek. Hasonló összefüggés látható az ordinációs diagramon (12. ábra), bár itt a szigetközi és a börzsönyi felvételek hasonló távolságban helyezkednek el a nyírségiektől. A Nyírség égerligeteinek és tölgy-kőris-szil ligeteinek összehasonlításával a felvételek két csoportba tömörülnek (13. ábra). Az elkülönülés azonban nem tökéletes, ugyanis a tölgy-kőris-szil ligetekből három felvétel az égerligetek csoportjába került. Ez olvasható le az ordinációs diagramról is (14. ábra). Természetvédelmi eredmények A Nyírség jelentős részét ma már kultúrerdők borítják. Ezek rengetegében a vizsgált égerligetek (Paridi quadrifoliae-Alnetum glutinosae) értékes mozaikként, mint oázisok különülnek el. Az égerligetekből ugyan csak 10 cönológiai felvételt sikerült készítenünk, de ezekből 6 védett növényfaj előkerült: К III: Listera ovata. — К I: Dryopteris carthusiana, Epipactis helleborine agg., Lilium martagon, Platanthera bifolia, Veratrum album. Mellettük említésre méltó még a Nyírségben elterjedésének északi határát elérő Tilia tomentosa, valamint az Oenanthe banatica lokális előfordulása. Dendrológiai értéket képeznek egyes fává nőtt cseijék (Acer tataricum, Corylus avellana), amelyek törzsátmérője helyenként a 40 cm-t is elérheti. Flóraszennyező hatást fejtenek ki a felvételekben is szereplő egyes adventív növényfajok: К III: Acer negundo, Celtis occidentalis. — К II: Fraxinus pennsylvanica. — К I: Juglans nigra, Morus alba, Populus x euramericana, Quercus rubra, Robinia pseudoacacia. A Terem melletti „Nagyfenék” ma már Natura 2000 terület, a Nyírábrányhoz tartozó „Mogyorósi-erdő” pedig a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része. Sajnos a Mérk melletti „Vadaskerti-erdő” mindeddig semmilyen védelemben nem részesült, pedig fokozott védelmet érdemelne (Kevey et al. 2017. Diszkusszió A három táj égerligeteinek összehasonlításakor az egyes paramétereknél eltérő adatokat kaptunk, viszont úgy tűnik, hogy a nyírségi anyag közelebb áll a szigetközihez, míg a Börzsöny felvételei viszonylag jól elkülönülnek az előbbi kettőtől. Erre jó példa, hogy a Börzsönyben van a legtöbb a Fagetalia (4. táblázat; 2. ábra) és a legkevesebb Quercetea pubescentis-petraeae (4. táblázat; 3. ábra) jellegű elem. Ennek magyarázata lehet az, hogy a Nyírség és a Szigetköz az Alföld része, míg a Börzsöny az Északi-
