Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok XVII. - Natura Somogyiensis 33. / Miscellanea 17. (Kaposvár, 2019)
Fazekas I.: Magyar Eupitheciini tanulmányok 10. Az Eupithecia linariata fajcsoport határozója, bionómiája és elterjedése Magyarországon (Lepidoptera: Geometridae)
52 Natura Somogyiensis Magyarországi elterjedés (26. ábra): Dunántúl; Alpokalja, Bakony-vidék, Balatonmedence, Belső-Somogy, Geresdi-dombság, Mecsek, Sopron-Vasi-síkság, Villányihegység, Zalai-dombság, Zselic, Vértes. Északi-középhegység; Bükk, Mátra, Tokaj- Zempléni-hegység (26. ábra). Az alföldi területekről nincsenek hiteles irodalmi adatok, sem pedig bizonyító példányok. Area: Nyugat-Palearktikum; diszperz Kelet-Európábán és Kis-Azsiában. Hiányzik Skandiná-viában és a Brit-szigeteken. Igen lokális Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Areasúlypontja Közép- és Nyugat-Európa. Jegyzet: Az Eupithecia laquaearia f. istriaca Dietze, 1919 (locus typicus: Isztriái - félsziget) formához hasonló, kisebb, robusztusabb példányok szórványosan a Dunántúlon is előfordulnak. Mironov (2003) szerint „Valid at subspecific rank.” Nagyobb sorozatok vizsgálata taxonómiailag indokolt lenne. Az E. laquaearia világosabb formái olykor összetéveszthetők az E. analoga Djakonov, 196 fajjal, de az E. analoga palpusa jóval hosszabb, sejtfoltja nagyobb és kerekded, az ivarszervek a két faj között jelentősen eltérnek. Összefoglalás A tanulmány Magyarországon először foglalja össze az Eupithecia linariata fajcsoport taxonjainak diagnózisát, bionómiáját és földrajzi elterjedését. Határozókulcsokkal, diagnosztikus képtáblákkal segíti a fajok identifikációját. Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetét mond Bálint Zsoltnak, Tóth Balázsnak (MTM, Budapest) a tanulmány összeállításhoz nyújtott számos segítségükért. Az angol nyelvű szöveg korrektúrájáért Barry Goater-nek (Anglia) mondok köszönetét. Irodalom - References Аваи-Aigner L., Pável J. & Uhrik N. 1896: Ordo. Lepidoptera. In Fauna Regni Hungáriáé III. Arthropoda. - Budapest, pp. 5-82. Bleszynski, S. 1965. Geometridae, podrodzina Hydriomeninae. - Klucze do oznaczania owadów Polski | Warszawa | ez. 27, zesz. 46b: 1—305. Dietze, K. 1910: Biologie der Eupithecien | Erster Teil Abbildungen 82 Tafeln. - Berlin Fazekas I. 1977: Adatok a Dél-Dunántúl Eupitheciini-faunájának elterjedéséhez és fenológiájához | Daten zur Verbreitung und Phenologie der Eupitheciini-Fauna Süd-Transdanubiens. - Janus Pannonius Muzeum Évkönyve 20/21:49-56. Fazekas I. 1994: A magyarországi makrorégiók Cochylini faunája (Lepidoptera: Tortricidae) I. A Dunántúlidombság I The Cochylini (Lepidoptera: Tortricidae) fauna of the Hungarian Geographical Regions I. The Transdanubians Hills. — Állattani Közlemények 80: 35—56. Fazekas I. 2017a: Magyar Eupitheciini tanulmányok 5. A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Eupitheciini gyűjteménye (Lepidoptera: Geometridae) | Hungarian Eupitheciini studies, No. 5. Collection of Rippl-Rónai Museum, Kaposvár (Lepidoptera: Geometridae). - Natura Somogyiensis 30: 139-178.
